– Péld 15:1-33
„Az értelmes szív tudásra törekszik.” – olvassuk a 14. versben. Ma a társadalomban sokat beszélnek a tudásról, és nagyra becsülik azt, mert a „tudás hatalom”, és a felvilágosultabbak „tudásalapú társadalmat” akarnak építeni.
– Ézs 1:1-17
Az első fejezet teljes egészében igazságtalanságról és igazságszolgáltatásról szól. Isten igazságtalannak találja, hogy népe, akivel annyi jót tett, elhajolt tőle.
– Róma 8:1-17
A Római levél 8. fejezetében a test lelkünk bűnre és gonoszságra törekvő hajlamát jelenti. Ezt nevezzük még óembernek, bűnös természetnek is. Az új ember lelkünknek Isten felé törekvő hajlama.
– Tit 2:11-15
Az ember szívesen elválasztja azt, amit Isten egybekötött (Mk 10:9). Így van ez a jócselekedetekkel is. Vannak, akik olyan Istenben hisznek, aki számukra csak egy végső lény, mindenek ősoka, kezdete és fenntartója.
– Róma 14:13-23
A hívő ember életében az új élet jelenléte és ereje leginkább a törekvéseink szintjén látható. Cselekedeteinkben tévedhetünk, vétkezhetünk (1Jn 2:1-2), de törekvéseinkben és vágyunkban, hogy Istennek tetsző életet éljünk, tökéletesek lehetünk.
– Zsolt 119:41-48
A Biblia leghosszabb zsoltárának visszatérő gondolata az Úr Igéje. Az író különböző fogalmakkal segíti a mondanivaló megértését: Az Úr törvénye, rendelkezése, döntése, parancsolatai, bizonyságai, intelmei, ígéretei. Értékes kijelentések hangoznak el Isten Igéjéről, pl.
Igehely: Róm 8:18-25; Kulcsige: Róm 8:22 „Hiszen tudjuk, hogy az egész teremtett világ együtt sóhajtozik és együtt vajúdik mind ez ideig.”
Fohászkodik, nyög és szenved ez a világ, amiben élünk. Az egész teremtett világ sóhajtozik (22.v.) és szenved, mintha szülési fájdalom gyötörné. Amikor Ádám vétkezett, engedetlensége nemcsak az emberiségre hatott ki, hanem a teremtett világra is. Átkozott lett a föld. Az ember bűnének következménye viharszerűen söpört végig az egész teremtett világon.