Igehely: Lk 3:10-14; Kulcsige: Lk 3:10 „A sokaság pedig megkérdezte tőle: Akkor hát mit tegyünk?”
Amikor Isten igéje megszólít, a leghelyesebb, ha komolyan vesszük az Úr üzenetét. A Bemerítő János igehirdetése által megérintett hallgatók megkérdezték, hogy mit jelent a bűnbánat az ő esetükben.
Igehely: Lk 3:7-9; Kulcsige: Lk 3:9 „A fejsze pedig már a fák gyökerén van: ezért minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágatik, és a tűzre vettetik.”
Bemerítő János Isten engedelmes eszköze volt, ezért tudta útbaigazítani az embereket. Érdemes megfigyelni, hogy hogyan szólította meg hallgatóit a Jordán partján: „Viperák fajzata!” Mi azt mondjuk egymásnak: kedves testvérek!
Igehely: Lk 3:1-6; Kulcsige: Lk 3:2 „Annás és Kajafás főpapok idején szólt az Úr Jánoshoz, Zakariás fiához a pusztában.”
Lukács evangélista számára annyira fontos volt Jézus Krisztus hírnökének és útkészítőjének nyilvános fellépése, hogy akárcsak a Megváltó születése esetén, ez alkalommal is megadta az esemény világtörténeti időpontját és ker.
Igehely: Lk 4:1-13; Kulcsige: Lk 4:9 „Ezután elvitte őt az ördög Jeruzsálembe, a templom párkányára állította, és ezt mondta neki: Ha Isten Fia vagy, vesd le innen magad.”
Isten kegyelméből egy újévbe léphettünk. Nem tudjuk, mit tartogat számunkra ez az esztendő, ám biztonsággal bízhatjuk életünket a Szentlélek vezetésére ebben az évben is. Kövessük Urunkat, hiszen Jézus Krisztus mindenben Isten Lelkének a vezetése szerint járt.
Igehely: ApCsel 5:34-42; Kulcsige: ApCsel 5:46 „És nem hagytak fel a naponkénti tanítással a templomban és házanként, és hirdették, hogy Jézus a Krisztus.”
Ami a legdrágább hely volt Megváltónknak itt a földön, és ahol oly sok időt töltött nyilvános szolgálata éveiben, az a hely maradt az, ahova a tanítványai is rendszeresen és örömmel mentek. „Napról napra állhatatosan, egy szívvel, egy lélekkel voltak a templomban” (ApCsel 2:46a).
Igehely: Lk 21:29-38; Kulcsige: Lk 21:37 „Nappal a templomban tanított, éjszakánként pedig az Olajfák hegyére ment, és ott töltötte az éjszakákat.”
Amikor Jézus Krisztus először megjelent a templomban, legalább ketten felismerték (Simeon és Anna), hogy Ő a Messiás, akit úgy vártak.
Igehely: 1Móz 27:26–29, 38–40; Kulcsige: Zsid 11:20 „Hit által áldotta meg Izsák is az eljövendő dolgokra nézve Jákóbot és Ézsaut.”
A régi időkben a kimondott áldásnak vagy átoknak nagy jelentőséget tulajdonítottak, nem meglepő tehát, hogy Jákób mindenáron igyekezett megnyerni az elsőszülötteknek járó atyai áldást. Izsák azért tudja megáldani fiait, mert ő maga is áldott. Az áldások forrása Isten, az anyagi javak, a gyermekáldás, az ellenség feletti győzelem mind tőle vannak, Izsák csupán elkéri és kiutalja fiaira ezeket.
Izsák áldásainak megvoltak a határai, Ézsaunak már alig jutott valami. A mi Istenünk hatalmas arra, hogy ránk árassza kegyelmének végtelen gazdagságát, ha kérjük tőle.