Igehely: Mik 5:1-4a (2-5a); Kulcsige: Mik 5:1a „Te pedig, efrátai Betlehem, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis belőled származik az, aki uralkodni fog Izráelen.”
Érdekes története van az efratai Betlehemnek, ennek a látszólag jelentéktelen kisvárosnak. Az errefelé vezető úton halt meg Ráhel, a szeretett feleség, és itt született Benjámin (Jobb kezem fia).
Igehely: Zak 2:14-17 (10-13); Kulcsige: Zak 2:14 „Ujjongj, örülj, Sion leánya, mert jövök már, és veled fogok lakni – így szól az Úr.”
Messiási próféciák és látomások sora, Urunk első és második eljövetelének meghirdetése található a Zakariás könyvében. Zakariás neve azt jelenti „Akire Jahve emlékezik”. Isten így mutatta be újból gondoskodását, hogy a körülmények nyomása alatt álló népéhez Zakariást küldte.
Igehely: Zsolt 130; Kulcsige: Zsolt 130:6 „Lelkem várja az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, mint az őrök a reggelt.”
Egy mélységben levő ember honnan várhat segítséget? Önmagán képtelen segíteni, ha mellette vannak is mások, azok is ott vannak lent. Segítség csak felülről jöhet. A bűn a mélységbe vonja az embert, Isten azonban fent van és figyelmes a mélységben levők segélykiáltására.
Igehely: Zsolt 25:1-5; Kulcsige: Zsolt 25:5 „Vezess hűségesen, és taníts engem, mert te vagy szabadító Istenem, mindig benned reménykedem.”
Egy Istenben bízó ember imája áll előttünk. Vágya nem csak az, hogy Isten Lelke vezesse, hanem, hogy egy reményteljes várakozásban éljen. Az advent nem csak a várakozás ideje, hanem a készülődésé is. Az egész világ készül valamire. A keresztyén világ az Úr Jézus Krisztus visszajövetelére készül.
Igehely: Zsolt 33:12-22; Kulcsige: Zsolt 33:20 „Lelkünk az Urat várja, ő a mi segítségünk és pajzsunk.”
A segítségre váró embernek minden perc hosszú óráknak tűnik, amíg a segítőre vár. Isten letekint az égből, és látja az emberek minden cselekedeteit. Ő ismeri minden ember szívét. Vannak, akik nem az Úrban, hanem erőben, pozícióban, vagyonban, tudásukban, barátokban bíznak.
Igehely: Zsolt 27:13-14; Kulcsige: Zsolt 27:14 „Reménykedj az Úrban, légy erős és bátor szívű, reménykedj az Úrban!”
A hívők reménysége abból a biztos tudatból és meggyőződésből származik, hogy Isten az, akinek a Bibliában kijelentette magát és olyan, amilyennek abból megismerjük. Az ő ígéretei közül már legtöbb beteljesedett a történelem folyamán, és ami még nem, az egészen biztos, hogy be fog teljesedni.
Igehely: 1Pt 2:9–12; Kulcsige: 1Pt 2:9 „Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket.”
Isten gyermekeinek az életében nagyon fontos dolog, hogy teljes bizonyosságra jussanak afelől, hogy kik is ők valójában, és kihez tartoznak. Testvérem! Te elmondhatod-e már teljes határozottsággal és meggyőződéssel, hogy Jézus téged is megtalált, elfogadott, az övé vagy, megbocsátotta bűneidet, irgalmat nyertél, és elhívott az ő követésére?