Igehely: ApCsel 15:4-12; Kulcsige: ApCsel 15:8 „A szíveket ismerő Isten pedig bizonyságot tett mellettük, amikor éppen úgy megadta nekik is a Szentlelket, ahogyan nekünk.”
A megtért zsidók és a megtért pogányok több területen is különböztek egymástól. A különbségek hangoztatásával feszültségek keletkeztek, ugyanakkor az evangélium üzenetének a terjesztése is veszélyeztetve lett.
Igehely: ApCsel 19:1-7; Kulcsige: ApCsel 19:6 „És amikor Pál rájuk tette a kezét, leszállt rájuk a Szentlélek, úgyhogy különböző nyelveken szóltak, és prófétáltak.”
Ebből az igéből látható, milyen szoros kapcsolat van a Szentlélek és a Jézus személye között. Csak azok kaphatják meg a Szentlelket, akik hallottak Jézusról és hisznek benne. Az igazi hit magába foglalja a Jézus Krisztusba vetett bizalmat és a készséges engedelmességet parancsolatai iránt.
Igehely: Jn 20:19-23; Kulcsige: Gal 5:5 „Mi ugyanis a Lélek által, hitből várjuk az igazság reménységét.”
Isten az, aki megbocsáthatja az emberek vétkeit, mert a bűn Isten ellen irányul. De akik megtapasztalták bűneik bocsánatát, és vették a Szentlélek ajándékát, eszközök lehetnek Isten kezében, hogy mások is átélhessék a bűntől való szabadulás csodáját.
Igehely: ApCsel 8:5-24; Kulcsige: ApCsel 8:18 „Amikor látta Simon, hogy az apostolok kézrátételével adatik a Lélek, pénzt ajánlott fel neki.”
Simon olyan ember volt, aki valamilyen módon érvényesülni akart. Elveszítette a tekintélyét és jövedelmét azáltal, hogy a varázslás bűnéből az emberek megtértek.
Igehely: Ez 36:22-28; Kulcsige: Ez 36:26 „Új szívet adok nektek, és új lelket adok belétek: eltávolítom testetekből a kőszívet, és hússzívet adok nektek.”
Olyan ígéretet adott Isten a népének, amely magába foglalja az újjászületés gondolatát. Amíg Isten nem ad egy ilyen méretű változást az ember életébe, addig képtelen az Ő akarata és tetszése szerint élni.
Igehely: 1Jn 4:1-13; Kulcsige: 1Jn 4:13 „Abból tudjuk, hogy benne maradunk, és ő mibennünk, hogy a maga Lelkéből adott nekünk.”
A pecsétet leggyakrabban az okmányok hitelesítésére használják. Lehetséges, hogy a használata annyira megszokott lett, hogy igazi értékére akkor jövünk rá, ha hiányzik az iratról. Legalább négy fontos szerepe van a pecsétnek: tulajdonjogot fejez ki, hitelesít, felhatalmaz és biztonságot ad.
Igehely: 1Móz 2:15–17; Kulcsige: 1Móz 3:6 „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett.”
Ha az Édenkert történetének motívumaira gondolunk, a legtöbbünknek a kígyó és az alma jut eszébe? Honnan jött az alma képe elénk? A válasz a korai egyház tanítóinál keresendő, közülük is Szent Jeromosnál. Jeromost bízta meg I. Damasus pápa, hogy fordítsa le a héber és görög szentírási szövegeket az akkori latin köznyelvre. A latin gonosz és az alma szó pedig ugyanúgy hangzott: malus. A héber a peri szót használja a gyümölcsre, amely vonatkozhat ugyanúgy almára, fügére vagy akár citromra is.