Igehely: Mt 12:1-14; Kulcsige: Mt 12:12 „Mennyivel többet ér az ember a juhnál! Szabad tehát jót tenni szombaton.”
Ha a nyugalom napja ajándék és nem fárasztó kötelesség, akkor megértjük Jézus hozzáállását. Ha a nyugalom napja terhes törvény, fárasztó kötelesség, akkor Jézus valóban megrontotta a törvényt. Ebben a történetben Jézus Krisztus Isten valódi szándékát mutatja be.
Igehely: Jer 17:19-27; Kulcsige: Jer 17:23 „De ők nem hallgattak és nem figyeltek rá, hanem megmakacsolták magukat, nem engedelmeskedtek, és nem fogadták meg az intést.”
Jeremiás korának ítéletes prófétája volt. Megdöbbentő olvasni sorait és átérezni a benne levő szeretetet és igyekezetet. Isten az utolsó pillanatban is megtérésre hívta népét Jeremiás prófétán keresztül. Sem a nép vezetői, sem a közemberek, sem a nép legszegényebbjei nem figyeltek rá.
Igehely: 2Móz 16:22-30; Kulcsige: 2Móz 16:23 „Ő így szólt hozzájuk: Ez az, amiről az Úr beszélt, hogy a nyugalom ideje lesz holnap, az Úr szent szombatja. Süssétek meg, amit sütni akartok, és főzzétek meg, amit főzni akartok, és tegyétek félre magatoknak mindazt, ami fölösleg, hogy megmaradjon másnapra.”
Istent nem kötik a múlt eseményei. Őt nem kötik elvárásaink. Őt csak a saját ígérete köti (4Móz 23:29). Óvakodjunk attól, hogy Istennek egy konkrét korban tett ígéretét a saját szánk íze szerint kiterjesszünk.
Igehely: 2Móz 20:1-11; Kulcsigék: 2Móz 20:8-11 „Emlékezz meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt! Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat! De a hetedik nap a te Istenednek, az Úrnak nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se állatod, se a kapuidon belül tartózkodó jövevény. Mert hat nap alatt alkotta meg az Úr az eget, a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent. Azért megáldotta az Úr a nyugalom napját, és megszentelte azt.”
Jó két hónapig gondolkoztam, imádkoztam, mielőtt a nyugalom napi sorozatot elkezdtem írni. Alig van kényesebb téma napjainkban, mint ez. Igaz, a gyülekezeti éneklés még nagyobb vitákat gerjeszthet, mint a vasárnap megszentelése. Egyszóval, van bennem félelem!
Igehely: 2Tim 2:19-21; Kulcsige: 2Tim 2:21 „Ha tehát valaki megtisztítja magát ezektől, megbecsült, megszentelt edény lesz, az Úrnak is hasznos, és minden jó cselekedetre alkalmas.”
A mindennapi életben sokszor jól jöhet egy magas beosztásban lévő emberrel való ismeretség. Pál a világ leghatalmasabb Urával való kapcsolatáról ír. Ennek az ismeretségnek két oldala van.
Igehely: Róm 10:9-17; Kulcsige: Róm 10:14 „De hogyan hívják segítségül azt, akiben nem hisznek? Hogyan is higgyenek abban, akiről nem hallottak? Hogyan hallják meg igehirdető nélkül?”
Az ember sokszor kerül szembe olyan helyzetekkel, amelyeket egymaga nem tud megoldani. Ilyenkor a legjobb, ha segítséget hív. Ha betegek vagyunk, orvoshoz fordulunk, ha egy háztartási gép meghibásodik, akkor szakembert hívunk segítségül.
Igehely: 1Móz 2:15–17; Kulcsige: 1Móz 3:6 „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett.”
Ha az Édenkert történetének motívumaira gondolunk, a legtöbbünknek a kígyó és az alma jut eszébe? Honnan jött az alma képe elénk? A válasz a korai egyház tanítóinál keresendő, közülük is Szent Jeromosnál. Jeromost bízta meg I. Damasus pápa, hogy fordítsa le a héber és görög szentírási szövegeket az akkori latin köznyelvre. A latin gonosz és az alma szó pedig ugyanúgy hangzott: malus. A héber a peri szót használja a gyümölcsre, amely vonatkozhat ugyanúgy almára, fügére vagy akár citromra is.