Mindennapi áhítatok

2018. december 11., kedd

Igehely: 4Móz 32:1-24; Kulcsige: 4Móz 32:6 „Mózes ezt felelte Gád és Rúben fiainak: Ti itt akartok maradni, amikor testvéreitek harcba vonulnak?!”

Rúben és Gád fiai Mózes jóindulatáért folyamodtak. Nekik sok jószáguk volt, és mivel Jazér és Gileád földje jószágtartásra igen alkalmas hely volt, ezt igényelték örökségül. Kérték Mózest, hogy ne vigye őket át a Jordánon.

2018. december 10., hétfő

Igehely: Lk 19:11-27; Kulcsige: Lk 19:15 „Amikor pedig megszerezte a királyi méltóságot és visszatért, magához hívatta azokat a szolgákat, akiknek a pénzt adta, hogy megtudja, ki hogyan kereskedett.”

Abban a gyárban, ahol kb. huszonöt éve dolgoztam, a kijárati kapunál egy hatalmas plakát állt, rajta egy szúrós tekintetű férfi, aki mutató ujját ránk szegezte, és ezt kérdezte: „Annyit és úgy dolgoztál, ahogy kell? Elégedetten mész haza?” Nem szeretjük, ha számon kérnek!

2018. december 9., vasárnap

Igehely: Mt 24:43-51; Kulcsige: Mt 24:46 „Boldog az a szolga, akit ilyen munkában talál ura, amikor megjön!”

Egy nagy épület lépcsőit súroló asszonytól megkérdezték: - Te Isten gyermeke vagy? - Én a Király gyermeke vagyok – volt a válasz. - Ha te a Király gyermeke vagy, azt hiszed, hogy Isten téged hercegnőnek tekint? - Egészen bizonyosan annak – mosolygott a takarítónő.

2018. december 8., szombat

Igehely: 2Kor 4:5-14; Kulcsige: 2Kor 4:7 „Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak.”

Krisztus Jézus az, aki minket elhívott a megtérésre, és megbízott, hogy mint törékeny cserépedények vigyük az evangéliumot az embereknek. Ezt bízta ránk, mint szolgálatot és szolgaként kell végezzük feladatainkat.

2018. december 7., péntek

Igehely: Ef 2:1-13; Kulcsige: Ef 2:10 „Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk.”

Az eljövendő Krisztus az, akinek köszönhetjük új életünket, mert előtte vétkeink és bűneink miatt halottak voltunk. De most élünk, annak következményeként, hogy az ő Lelkéből adott nekünk. Testiek, érzékiek és a harag fiai voltunk, mint a többiek. Szóba álltunk az ördöggel és becsapódtunk.

2018. december 6., csütörtök

Igehely: 2Kor 5:14-211; Kulcsige: 2Kor 5:14 „Mert Krisztus szeretete szorongat minket, mivel azt tartjuk, hogy ha egy meghalt mindenkiért, akkor mindenki meghalt.”

Isten szeretet. Ez a szeretet volt Jézus Krisztusban, ezért tudta életét áldozni a bűnös emberért. Ha ajtót nyitottunk, hogy Jézus a szívünkbe jöjjön, Ő szeretetével lépett be életünkbe. A Krisztus szeretete óemberünket a halálra küldi. Átéltük már óemberünk halálát?

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Péld 4:13–23; Igehely: Péld 4:18 „Az igazak ösvénye olyan, mint a felragyogó világosság, mely egyre világosabb lesz délig.”

A rész elején a bölcsesség, az okos tudomány elfogadására biztatja fiait a bölcs, és kéri őket a szülői tanítás megfogadására. A kijelölt szakaszban több parancs és tiltás is elhangzik. Készek vagyunk-e engedelmeskedni Isten parancsának? Ma a lázadó világban nem szokás a tanács elfogadása. Mindenki bölcsnek gondolja magát, nem fogadják az intést. Pedig egyedül Isten bölcs, és ő ad bölcsességet nekünk is. Első helyen van-e szívünkben az Isten bölcsessége, minden más bölcsességnél feljebb? Az életünk függhet az intéstől, ha odafigyelünk rá. De ezt be is kell tartanunk, hogy életet nyerjünk.