Mindennapi áhítatok

2018. december 27., csütörtök

Igehely: Jn 1:6-8; Kulcsige Jn 1:7 „Ő tanúként jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, hogy mindenki higgyen általa.”

Keresztelő János a világosság első tanúja, akinek bizonyságtétele példamutató marad korszakokon át. Milyen volt az ő bizonyságtétele? (1) Nyilvános. Semmiről nem lehet bizonyságot tenni, ha hallgatunk. Keresztelő János nyíltan beszélt az Úr Jézusról.

2018. december 26., szerda

Igehely: Jn 1:14,18; Kulcsige Jn 1:14 „Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal.”

A Fiú Isten testté lett, emberi formát öltött. Nem értjük, de elhisszük és elfogadjuk. Két tökéletes és különböző természet egyesült benne, egy személyben. Grotius megfogalmazásában, az Úr Jézus vallhatta: „az vagyok, aki voltam, vagyis Isten. Nem voltam az, aki vagyok, vagyis ember.

2018. december 25., kedd

Igehely: Jn 1:9-13; Kulcsige Jn 1:11 „A saját világába jött, de az övéi nem fogadták be őt.”

János arról beszél, hogy a világosság eljött a világba, azért, hogy világítson a sötétségben, de „a sötétség nem fogadta be.” Az evangélium szól arról a mélységes emberi gonoszságról, belső sötétségről, amely nem csak akkor, az első karácsonykor, de most sem akarja befogadni Jézus Krisztust.

2018. december 23., vasárnap

Igehely: Ézs 59:9-20; Kulcsige: Ézs 59:10b „Botladozunk fényes délben, mintha alkonyat volna, olyan sötétségben vagyunk, mint a halottak.”

A rész címe: a szabadító Isten késik, mert a nép bűnös. Isten Igéje bemutatja a gonosz ember állapotát, hogy Istentől és minden jótól el van szakadva. Amikor két ember szereti egymást igazán, és mégis elválasztják őket, az szenvedéssel jár.

2018. december 22., szombat

Igehely: Jel 20:1-6; Kulcsige: Jel 20:4/c „Ezek életre keltek, és uralkodtak a Krisztussal ezer esztendeig.”

Kiváltság ráébredni a megtévesztettségünkből fakadó állapotunkra. Sátán és szövetségesei a megtévesztés nagymesterei. Az ébresztés a minden hatalommal rendelkező Úr Jézus Krisztus személye és üzenete által történik, Akit a Szentlélek mutat be nekünk.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Móz 2:15–17; Kulcsige: 1Móz 3:6 „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett.”

Ha az Édenkert történetének motívumaira gondolunk, a legtöbbünknek a kígyó és az alma jut eszébe? Honnan jött az alma képe elénk? A válasz a korai egyház tanítóinál keresendő, közülük is Szent Jeromosnál. Jeromost bízta meg I. Damasus pápa, hogy fordítsa le a héber és görög szentírási szövegeket az akkori latin köznyelvre. A latin gonosz és az alma szó pedig ugyanúgy hangzott: malus. A héber a peri szót használja a gyümölcsre, amely vonatkozhat ugyanúgy almára, fügére vagy akár citromra is.