Mindennapi áhítatok

2018. december 10., hétfő

Igehely: Lk 19:11-27; Kulcsige: Lk 19:15 „Amikor pedig megszerezte a királyi méltóságot és visszatért, magához hívatta azokat a szolgákat, akiknek a pénzt adta, hogy megtudja, ki hogyan kereskedett.”

Abban a gyárban, ahol kb. huszonöt éve dolgoztam, a kijárati kapunál egy hatalmas plakát állt, rajta egy szúrós tekintetű férfi, aki mutató ujját ránk szegezte, és ezt kérdezte: „Annyit és úgy dolgoztál, ahogy kell? Elégedetten mész haza?” Nem szeretjük, ha számon kérnek!

2018. december 9., vasárnap

Igehely: Mt 24:43-51; Kulcsige: Mt 24:46 „Boldog az a szolga, akit ilyen munkában talál ura, amikor megjön!”

Egy nagy épület lépcsőit súroló asszonytól megkérdezték: - Te Isten gyermeke vagy? - Én a Király gyermeke vagyok – volt a válasz. - Ha te a Király gyermeke vagy, azt hiszed, hogy Isten téged hercegnőnek tekint? - Egészen bizonyosan annak – mosolygott a takarítónő.

2018. december 8., szombat

Igehely: 2Kor 4:5-14; Kulcsige: 2Kor 4:7 „Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak.”

Krisztus Jézus az, aki minket elhívott a megtérésre, és megbízott, hogy mint törékeny cserépedények vigyük az evangéliumot az embereknek. Ezt bízta ránk, mint szolgálatot és szolgaként kell végezzük feladatainkat.

2018. december 7., péntek

Igehely: Ef 2:1-13; Kulcsige: Ef 2:10 „Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk.”

Az eljövendő Krisztus az, akinek köszönhetjük új életünket, mert előtte vétkeink és bűneink miatt halottak voltunk. De most élünk, annak következményeként, hogy az ő Lelkéből adott nekünk. Testiek, érzékiek és a harag fiai voltunk, mint a többiek. Szóba álltunk az ördöggel és becsapódtunk.

2018. december 6., csütörtök

Igehely: 2Kor 5:14-211; Kulcsige: 2Kor 5:14 „Mert Krisztus szeretete szorongat minket, mivel azt tartjuk, hogy ha egy meghalt mindenkiért, akkor mindenki meghalt.”

Isten szeretet. Ez a szeretet volt Jézus Krisztusban, ezért tudta életét áldozni a bűnös emberért. Ha ajtót nyitottunk, hogy Jézus a szívünkbe jöjjön, Ő szeretetével lépett be életünkbe. A Krisztus szeretete óemberünket a halálra küldi. Átéltük már óemberünk halálát?

2018. december 5., szerda

Igehely: Préd 7:23-8:8; Kulcsige: Préd 7:29 „Lásd, csupán arra jöttem rá, hogy Isten az embereket becsületeseknek teremtette, csakhogy ők mindenféle okoskodásokhoz folyamodtak.”

A Prédikátor mindent megpróbált a bölcsességért, de rájött, hogy mennyire távol volt attól, pedig Isten adott neki értelmet és bölcs szívet. Megfeledkezett arról, hogy a bölcsesség kezdete az Úr félelme. Ahogy kezdett benne csökkenni az istenfélelem, úgy távolodott a bölcsességtől.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Lk 17:22–30; Kulcsige:

Sokszor képzelődöm arról, milyen lehetett Jézus tanítványának lenni. A Mester mellett lenni, bármit bármikor megkérdezni. Látni a csodákat. A szívemben az alapige első mondata fogalmazódik meg vágyként: szeretném meglátni az Úr Jézust! És a vágy bár jó, a Sátán ezt ki fogja használni, hogy félrevezessen minket. Isten igéjére figyeljünk, hogy ne váljunk megtévesztés áldozataivá!