Mindennapi áhítatok

2019. március 25., hétfő

Igehely: Ám 8:1-14; Kulcsige: 8:12 „Támolyognak majd tengertől tengerig és északtól keletig. Bolyonganak, és keresik az Úr igéjét, de nem találják.”

Az életben sok mindent veszünk természetesnek, állandó forrásúnak. Eltelik egy kis idő, és elapad a forrás, mi szűkölködni kezdünk, és a természetes rögtön átvált áldás kategóriába, és csodaként éljük meg ismét a forrás életre kelését.

2019. március 24., vasárnap

Igehely: 1Sám 3:1-21; Kulcsige: 3:10 „Az Úr pedig eljött, megállt, és szólította, mint azelőtt: Sámuel, Sámuel! Sámuel pedig így felelt: Szólj, mert hallja a te szolgád.”

Legtöbben csecsemőkorunktól hivatalosan keresztyének vagyunk, bejegyezve valamely keresztyén felekezet nyilvántartásába. Megkeresztelve, megáldva, konfirmálva, bérmálva… Mint a fiatal Sámuelt, minket is megtanítottak Isten szolgálatára különféle hagyományok alapján.

2019. március 23., szombat

Igehely: Róm 8:17-23; Kulcsige: 8:18 „Mert azt tartom, hogy a jelen szenvedései nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, amely láthatóvá lesz rajtunk.”

A 7. fejezet végén Pál megfogalmazza a kérdést: „Ó, én nyomorult ember, ki szabadít meg engem e halálra ítélt testből?” Erre már ott megadja a választ: Jézus. Majd a 8. fejezetben ezt bővebben kifejti: a Jézusban levő életnek a törvénye felülírja a bűnnek és a halálnak a törvényét.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Zsolt 118:5–21; Kulcsige: Zsolt 118:19 „Nyissátok ki előttem az igazság kapuit! Bemegyek, és hálát adok az Úrnak!”

Évekkel ezelőtt megkeresett egy volt osztálytársam, hogy beszélni szeretne velem. Elmondta, hogy meghalt az édesanyja daganatos betegségben, neki tönkrement a házassága, és ráadásként az ő szervezetében is diagnosztizálták a rákot. Nagyon megsajnáltam, majd később ennek a zsoltárnak a 17. versét küldtem el neki „Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az Úr tetteit.” Elteltek az évek, az illető meggyógyult, lett új családja, de nem hirdeti az Úr tetteit. Talán, most még inkább sajnálatra méltó.