Igehely: Lk 10:38-42; Kulcsige: 10:40b „Ezért odajött, és így szólt: Uram, nem törődsz azzal, hogy a testvérem magamra hagyott a munkában? Mondd hát neki, hogy segítsen!”
Márta jogos kéréssel áll Jézus elé. Azt kéri, hogy Mária igehallgatás helyett segítsen a vendégek ellátásában. Jézus nem a lustaságra, vagy a munka elhanyagolására buzdít. Arra mutat rá, hogy a Vele való közösség több az Érte végzett szolgálatnál, hisz az utóbbihoz az előbbiből merítünk erőt.
Igehely: Péld 21:8-21; Kulcsige: 21:13 „Aki bedugja fülét a nincstelen segélykiáltására, annak sem válaszolnak majd, amikor ő kiált.”
Némelyek mindenben mások segítségét kérik. Másoknak rendkívül nehéz segítséget kérni és elfogadni. Igénk két alapelvet tartalmaz. Rámutat, hogy mindannyiunkat érnek segélykiáltások: sürgős telefonhívás, egy koldus kinyújtott keze, összetört lelkű szomszéd, munkatárs könnyei.
Igehely: Zsolt 27:1-7; Kulcsige: 27:1 „Világosságom és segítségem az Úr, kitől félnék? Életemnek ereje az Úr, kitől rettegnék?”
Dávid, az Isten szíve szerinti férfi, trónra lépése előtt, meg azután is szembesült olyan helyzetekkel, ahol csak Istenben bízhatott. Elég arra gondolnunk, hogyan menekült Saul vagy Absolon elől.
Igehely: Zsolt 22:2-26; Kulcsige: 22:25 „Mert nem veti meg és nem utálja az elesettek nyomorúságát, nem rejti el orcáját előlük, segélykiáltásukat meghallgatja.”
Már a zsoltár kezdetén nagy mélységről és fájdalmas állapotról olvasunk. Ismerős nekünk az a helyzet, amikor a bajok idején az Úrhoz imádkozunk? Tapasztaltuk már az ima erejét, és azt, hogy az Úr meghallgat, megszabadít és válaszol?
Igehely: Jel 6:12-17; Kulcsige: 6:16 „És így szóltak a hegyekhez és a sziklákhoz: Essetek ránk, és rejtsetek el minket a királyi trónon ülő arca elől, és a Bárány haragja elől.”
Az első öt pecsét és a hatodik között lényeges különbséget látunk. Az első öt pecsétnél sok jelképpel találkozunk, majd a 6. pecsétnél hat természeti csapásról olvasunk, amikor majd sokan menekülni akarnak az Úr haragja elől. Hol keresik ezek a menekülést?
Igehely: 2Krón 14:1-14 (14:2-15); Kulcsige: 14:10 „Akkor Ászá így kiáltott Istenéhez, az Úrhoz: Uram, neked nem nehéz megsegíteni az erőtlent a sokasággal szemben! Segíts meg bennünket, Urunk, Istenünk, mert rád támaszkodunk, és a te nevedben vonultunk e tömeg ellen! Uram, te vagy a mi Istenünk, mutasd meg, hogy ember nem tehet ellened semmit!”
Ászá, Júda királya Istenhez kiáltott nehéz helyzetében. Válaszként az Úr nagy győzelmet adott neki az etióp király, Zerah túlerőben lévő hadserege ellen. Ászának Istenbe vetett bizalma nem volt hiábavaló. Isten maga lépett közbe, és megsemmisítette az ellenség pusztító tervét.
Igehely: Préd 3:16–22; Kulcsige: Préd 3:21 „Ki tudja, hogy fölszáll-e az emberek lelke a magasba, és leszáll-e az állatok lelke a föld alá?”
Porból lettünk, porrá leszünk, de a teremtéskor Isten adott valamit, ami csak az emberé: életnek leheletét, így lett az ember élő lélekké (1Móz 2:7). Ez az, ami az állatoknak nincs: lelke. Isten megváltó munkájának köszönhetően ez a lélek örök életre is jogosult, ha elfogadtad Isten kegyelmét!
Nagyon sok különbség van ember és állat között. Bár mindegyik porból lett, vagyis ugyanolyan földi elemekből lettünk teremtve, mégis mindegyikünk különböző genetikai állománnyal rendelkezik. De az embernek adatott a Lélek, az ember gondolkodó, szabad akarattal rendelkező lény.