Igehely: Lk 2:15-20; Kulcsige: 2:19 „Mária pedig mindezeket a beszédeket megjegyezte, és szívében forgatta.”
A szívünk az a központi szervünk, ahonnan kiindul minden élet. Amit oda beengedünk, hatással lesz jellemünkre, viselkedésünkre. A zsoltáros azt mondja: „Szívembe rejtettem a te beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened.” Máriát is ez a lelkület jellemezte.
Igehely: 2Kir 13:20-21; Kulcsige: 13:21 „Éppen akkor temettek egy embert, de amikor meglátták a rablócsapatot, belökték azt az embert Elizeus sírjába, és elmentek. Az az ember pedig hozzáérve Elizeus teteméhez, életre kelt, és talpra állt.”
Egy érdekes történetet olvastunk ma a Bibliából. Elizeus Isten hű szolgája volt, mindenben Isten akaratát követte, de mikor befejezte rábízott feladatait, Isten magához szólította. Egy év múlva, egy számunkra ismeretlen ember meghalt, akit épp temetni készülnek.
Igehely: 1Móz 50:22-26; Kulcsige: 50:24 „Azután József ezt mondta testvéreinek: Én meghalok, de Isten bizonyosan rátok tekint, és majd elvezet benneteket ebből az országból arra a földre, amelyet esküvel ígért meg Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak.”
Isten gondoskodó szeretete abban nyilvánult meg, hogy József testvéreinek gonoszságát jóra fordította. Azok irígységből eladták, Isten pedig épp az ő megtartásukra rendelte Józsefet Egyiptom gondviselőjévé.
Igehely: ApCsel 9:36-42; Kulcsige: 9:39 „Péter felkelt, és velük ment. Amikor odaért, felvezették a felső szobába, az özvegyasszonyok pedig mind elébe álltak, és sírva mutogatták azokat az ingeket meg ruhákat, amelyeket Dorkász készített, amíg velük volt.”
A Joppéban történt esemény, egy kedves nőtestvér, Dorkász halálhíre megrázta az egész környéket. A sok jótettéért mindenki nagyon sajnálta. Egy személy elköltözésekor általában azt emlegetik róla, amit életében tett, ahogy viselkedett másokkal.
Igehely: Zsolt 112:1-10; Kulcsige: 112:6 „Nem is fog meginogni sohasem, örökre emlékezetes lesz az igaz.”
Már az első zsoltár a boldog emberről szól: „Boldog ember az, aki nem jár a bűnösök tanácsa szerint.” A világ azt tartja boldognak, aki sok pénzt gyűjt, bármit megengedhet magának és vígan, szórakozva él e földön.
Igehely: Mk 14:32-42; Kulcsige: 14:38 „Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek: a lélek ugyan kész, de a test erőtlen.”
Hamar elcsüggedünk vagy éppen felületessé válunk, amint kényelmetlen fizikai vagy lelki helyzetbe kerülünk. Tudjuk, mit kellene tennünk, de erőtelenek vagyunk. Indít és szólít a Lélek, hogy vezessen, de mi halogatjuk vagy elmulasztjuk azt. A próbák idején fontos imádkozni.
Igehely: 1Thessz 5:23–28; 2Thessz 3:13–18; Kulcsige: 2Thessz 3:16 „Maga a békesség Ura adjon nektek mindig, minden körülmények között békességet. Az Úr legyen mindnyájatokkal!”
Nem túlzás ez az elvárás, hogy mindig, minden körülmények között legyen békességünk? Hiszen emberek vagyunk, gyakran felbosszantanak minket mások, tele vagyunk feladatokkal, határidőkkel, készülünk az ünnepre, tehát természetes, hogy néha elveszítjük a békességünket. Milyen sokszor mentegetjük magunkat így! Pedig mindannyian vágyunk arra, hogy ez ne így legyen! Egy ének is beszél arról, hogy: „Békességre vágyik minden ember.