Igehely: Jer 51:45-64; Kulcsige: Jer 51:60 „Jeremiás ugyanis leírta egy tekercsre azt a sok veszedelmet, amely Babilont fogja érni; mindazokat az igéket, amelyek megírattak Babilonról.”
Szerájá, a szállásmester, testvére volt Báruknak, Jeremiás próféta írnokának. Szerájá fogságba ment Babilonba Cidkijjával, Júda királyával együtt.
Igehely: Jer 51:15-44; Kulcsige: Jer 51:25 „Én most ellened fordulok, rombolás hegye, aki az egész földet rombolod! – így szól az Úr. Kinyújtom a kezem ellened, lehengerítlek a sziklákról, és égő heggyé teszlek!”
Amikor az Úr fegyelmezni akarta választott népét, Júdát és Jeruzsálemet, a bálványimádásért, a sok vérontásért, lázadásért és minden bűnéért, Babilóniát használta fel eszközként. Isten kalapácsa és fegyvere volt Babilon, aki által Isten összezúzott népeket és országokat.
Igehely: Jer 50:29-51,10; Kulcsige: Jer 50:46 „Babilon elfoglalásának zajától megrendül a föld, jajgatása hangzik a népek között.”
Babilon a büszkesége és kevély viselkedése miatt pusztul el. Izráel és Júda pedig erős megváltójuk, a Seregek Ura segítségével szabadul meg. Babilon lakóira rettegést hoz, Izráelnek és Júdának nyugalmat ad. Babilon megsemmisül, az ÚR népének ügye győzelemre jut (34.v.).
Igehely: Jer 50:1-28; Kulcsige: Jer 50:14 „Íjászok, vegyétek körbe Babilont! Lőjétek, ne sajnáljátok a nyilat, mert vétkezett az Úr ellen!”
Babilon az Isten elleni lázadás városa. Benne a földi dicsőség és emberi hatalom szemben áll Isten népével és városával, a mennyei Jeruzsálemmel. Sok párhuzam van a Jer 50-51 és Jel 17-18 között. Hasznos ezt a négy fejezetet együtt elolvasni.
Igehely: Jer 49:34-39; Kulcsige: Jer 49:39 „De az utolsó napokban jóra fordítom majd Élám sorsát! – így szól az Úr.”
Élám ókori iráni államalakulat volt a Perzsa-öbölben, története önmagában is nagyon érdekes és viszontagságos. Évezredeken keresztül fenyegetést jelentett Mezopotámia népeire. Íjászai híres harcosok voltak (Ézs 22:6).
Igehely: Jer 28:1-17; Kulcsige: Jer 28:13 „Menj, és ezt mondd Hananjának: Így szól az Úr: Fajármot törtél össze, de vasjármot csináltál helyette!”
Az igei üzenet szemléltetése gyakori Jeremiás prófétánál: 11 ilyen jelképes cselekedet van a próféta könyvében.
Igehely: Mk 1:35–39 Kulcsige: Mk 1:35 „Nagyon korán, amikor még sötét volt, felkelt, és félrevonult egy lakatlan helyre, és ott imádkozott.”
Jézus Krisztus imádkozó életet élt. Az imádkozás fontosságát abban láthatjuk, hogy korán reggel, mielőtt megvirradt volna, felkelt és kiment egy puszta helyre imádkozni. Értékes perceket töltött az Atyával való közösségben. Szüksége volt az imádkozásra, hogy a Kapernaumban végzett szolgálata gyümölcsöző legyen. A tömeg visszatért Simon házához azzal a reménnyel, hogy találkozik Jézussal, de azt tapasztalja, hogy Jézus már nincs ott.