Igehely: 1Kor 1:4-10; Kulcsige: 1Kor 1:7 „Ezért nincs hiányotok semmiféle kegyelmi ajándékban, miközben a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenését várjátok.”
Édesanyám, amikor eljön hozzánk unokát pesztrálni, feltölti otthon édesapám számára a hűtőszekrényt annyi élelemmel, amennyi elég hazatéréséig. Gondoskodik férjéről, hogy ne legyen hiánya.
Igehely: Mik 7:1-10; Kulcsige: Mik 7:7 „De én az Urat várom, szabadító Istenemben reménykedem: meg is fog hallgatni Istenem!”
Kedves olvasó, ha valamilyen ellenség gyötör, ez az ige neked szól. Legyen szó emberről vagy démonról, legyél ártatlan vagy hibás abban a helyzetben, amiben vagy, Isten gyermekeként számíthatsz Atyádra. Az egyetlen feltétel a megfelelő hozzáállásod: az alázat!
Igehely: Zsolt 130:1-8; Kulcsige: Zsolt 130:5 „Várom az Urat, várja a lelkem, és bízom ígéretében.”
A szülő folyamatosan figyeli járni tanuló gyermekét, mivel tele van a ház és környéke akadályokkal, lépcsőkkel. A totyogók rossz tulajdonsága, hogy nem szeretik fogni szüleik kezét. Jó lenne, ha az életünk akadálymentes, teljesen biztonságos lenne.
Igehely: 2Pt 3:3-13; Kulcsige: 2Pt 3:12 „Akik várjátok és siettetitek az Isten napjának eljövetelét, amikor majd az egek lángolva felbomlanak, és az elemek égve megolvadnak!”
Az Úr visszajövetele az ember nézőpontjából lehet egy várva várt, vagy egy nem kívánt esemény, attól függően, hogy milyen kapcsolatban áll az illető Jézus Krisztussal. Te várod, vagy ha tudnád, késleltetnéd a Krisztussal való találkozást?
Igehely: 2Kor 10:17-11:32; Kulcsige: 2Kor 11:2 „Mert Isten féltő szeretetével féltelek titeket: mivel eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy tiszta szűzként állítsalak benneteket Krisztus elé.”
Sajnos megfigyelhető állapot ma az, hogy a kapcsolatokban inkább elvárások vannak, mint vállalások. Így elvárás a tisztaság is másoktól, de nem biztos, hogy nagy igyekezettel felvállalt felelősség is a társak felé. Még szomorúbb, ha ez az elv Jézus Krisztussal szemben is fennáll.
Igehely: Lk 12:35-40; Kulcsige: Lk 12:36 „Ti pedig legyetek hasonlók az olyan emberekhez, akik várják, mikor tér vissza uruk a menyegzőről, hogy amikor megérkezik és zörget, azonnal ajtót nyithassanak neki.”
Egy világrekord azt mutatja, hogy a leghosszabb ébren, alvás nélkül töltött idő 11 nap. Ez az idő azonban nem volt tökéletesen éber, koncentrált. A rekordot beállító fiatal koncentráló képessége, a hatások észlelése egyre tompább lett.
Igehely: Mk 2:23–28 Kulcsige: Mk 2:27–28 „Majd hozzátette Jézus: A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért; tehát az Emberfia ura a szombatnak is.”
A szombat (nyugalomnap) az emberért lett. Amikor Isten kezdetben a teremtett világot az embernek ajándékozta, legnagyobb, legfőbb ajándéka az volt, hogy a hetedik napot megszentelte. Ezzel meghívta az embert hatnapi munka után önmagához, együtt ünnepelni: Istennel közösségben lenni, vele együtt szemlélni a teremtés, majd a megváltás csodáit (5Móz 5:12–15). Üdvözítőnk magához hív bennünket is, hogy tőle tanuljunk, és nála leljünk igazi nyugalmat. Őnélküle üres minden vallásosság, hiábavaló minden ünneplés és haszontalan minden törekvés.