Igehely: Mk 5:1-13; Kulcsige: Mk 5:8 „Jézus ugyanis ezt mondta neki: Menj ki, tisztátalan lélek, ebből az emberből!”
A függőségekről általában csak rossz dolgok jutnak eszünkbe, pedig az ember úgy lett megteremtve, hogy önmagában nem létezhet, életben maradása több tényezőtől függ.
Igehely: Lk 5:12-16; Kulcsige: Lk 5:13 „Jézus kinyújtva a kezét, megérintette őt, és így szólt: Akarom, tisztulj meg! És azonnal megtisztult a leprától.”
A lepra egy szörnyű, hosszú lefolyású fertőző betegség. Az Ószövetség poklosságnak is nevezi, ami több esetben a bőrbetegségek gyűjtőneveként is használatos volt. A betegség lappangási ideje akár több év is lehet. Külön meghatározott mózesi törvények szabályozták a leprások életét.
Igehely: Mk 4:35-41; Kulcsige: Mk 4:40 „Akkor ezt mondta nekik: Miért féltek ennyire? Még mindig nincs hitetek?”
Jézus nemcsak különlegesen tanított, hanem hatalmas cselekedetekben is! Beszéde és tettei Isten országának jelenlétét tanúsítják, és hitet ébresztenek.
Igehely: Mk 4:30-34; Kulcsige: Mk 4:30 „Majd így folytatta: Mihez hasonlítsuk az Isten országát, vagy milyen példázatba foglaljuk?”
Ezen a héten szinte minden reggel a mezőgazdaságból vett példából tanulunk. Ez a példázat is a vetéssel kapcsolatos. Míg az elsőnél a hangsúly a talaj minőségén van, a másodiknál a vetés növekedésének titkát láttuk (magától terem), mai példázatunkban a végeredményen van a hangsúly.
Igehely: Mk 4:26-29; Kulcsige: Mk 4:28 „Magától terem a föld, először zöld sarjat, azután kalászt, azután érett magot a kalászban.”
Jézus nagyon sok példázatot mondott az Isten országáról, de ez az egyetlen, amely Márk evangéliumán kívül egyikben sem található. A választott nép tudta, hogy eljön a Messiás és az Ő uralma. Várták a megígért Szabadítót és a szabadítását.
Igehely: Mk 4:21-25; Kulcsige: Mk 4:24” „Ezt is mondta nekik: Vigyázzatok arra, hogy mit hallotok! Amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek, sőt ráadást is adnak.
A felolvasott szakasz Jézus több mondását is tartalmazza. Szól a lámpásról és annak rendeltetésszerű használatáról, az elrejtett dolgok napvilágra kerüléséről, a mértékről, és arról, hogy akinek van, annak adatik, és akinek nincs, attól az is elvétetik, amije van.
Igehely: 2Thessz 3:1–12; Kulcsige: 2Thessz 3:4 „Bizalmunk van az Úrban irántatok, hogy amit elrendelünk, azt megteszitek, és meg is fogjátok tenni.”
Pál bízott a gyülekezetben, hogy amit kér tőlük, azt meg is fogják tenni. Pálnak való engedelmességükkel az Istennek való engedelmességüket bizonyították. Engedelmességük abban állt, hogy elhatárolódtak a gyülekezetben megjelenő tévtanítástól, és azoktól, akik tétlenül éltek. Abban mutatkozott meg a megbízhatóságuk, hogy ragaszkodtak a Páltól tanultakhoz. Mi elhatárolódunk-e a gyülekezetben megjelenő bűnöktől? Bűnnek tartjuk-e azt, amit az Írás annak tart, vagy igazodunk a mai kor szokásaihoz, elvárásaihoz? Számunkra ki vagy mi a mérce?