Igehely: 1Thessz 1:5–10; Kulcsige: 1Thessz 1:5 „ Mert a mi evangéliumunk nemcsak szavakban jutott el hozzátok, hanem erővel, Szentlélekkel és teljes bizonyossággal is.”
Isten Lelke átformál. De ehhez kell a befogadó lelkület. Ez a gyülekezet befogadta a hírvivőket – Pált és Szilászt – és befogadta az általuk hirdetett evangéliumot. A lelki vezetőkre hallgató, Szentlélek által formálódó gyülekezet példává vált minden hívő számára.
Igehely: Ézs 40:9–11; Kulcsige: Ézs 40:11 „Mint pásztor, úgy legelteti nyáját, karjára gyűjti a bárányokat, ölébe veszi őket, az anyajuhokat szelíden terelgeti.”
Ézsaiás próféta könyvének 40. része a vigasztalás, a bátorítás fejezete. Nem csak kedves szavak, hanem a szabadítás ígérete. 39 fejezetnyi ítélet, rabság, halál után megjelenik a vigasztalás.
Igehely: 1Móz 3:14–19; Kulcsige: 1Móz 3:15 „Ellenségeskedést támasztok közted és az asszony között, a te utódod és az ő utódja között: ő a fejedet tapossa, te pedig a sarkát mardosod.”
Megjelent a bűn a teremtett világban. Nem elvont teológiai módon, hanem konkrétan: ravaszságban, hazugságban, csábításban, cselekedetekben. Elkezdődött az a ma is tartó konfliktus, mely a Sátán és Isten között, a Sátán gyermekei és Isten gyermekei között zajlik.
Igehely: Ef 1:1–14; Kulcsige: Ef 1:3 „Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, aki megáldott minket mennyei világának minden lelki áldásával Krisztusban.”
Az előttünk álló hét délelőtti témája: Isten üdvterve Krisztusban. Hatalmas terv, amelyben az én életem és a te életed is benne foglaltatik. Élet-halál kérdése ez valamennyiünk számára. Ha elfogadjuk, életet – örök életet jelent.
Igehely: 2Kor 13:11–13; Kulcsige: 2Kor 13:13 „Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal!”
A Szentháromságról szóló tan egyik legkiemelkedőbb igéje a 13. vers. A Szentlélekkel kapcsolatban a közösséget emeli ki a koinonia – sokatmondó kifejezés segítségével. A Szentlélek közösségének kétféle fontos értelmezése is alkalmazható itt.
Igehely: Ef 4:30–32; Kulcsige: Ef 4:30 „És ne szomorítsátok meg Isten Szentlelkét, aki az ő pecsétje rajtatok a megváltás napjára.”
A Szentlelket meg lehet szomorítani – ez is bizonyítja, hogy ő személy. Megszomoríthatjuk az életvitelünk által. Pál figyelmeztet a haraggal, veszekedéssel, pletykával, a káros, romboló beszéddel és általában a másokkal szemben tanúsított helytelen magatartással kapcsolatban.
Igehely: 1Móz 49:28–33; Kulcsige: 1Móz 49:33 „Amikor befejezte Jákób a fiainak szóló parancsokat, felhúzta lábait az ágyra, azután elhunyt, és elődei mellé került.”
Jákóbot Isten csodálatosan kiválasztotta, és tervét megvalósította életében. Hosszú utat tett meg. Tudatában volt, hogy Isten vezette őt végig az úton. Mi látjuk-e életünkben Isten vezetését, gondviselését, amikor visszapillantunk a megtett útra?
Talán utolsó vágya volt, hogy megláthassa Benjámint és Józsefet. Még nagyobb öröm volt számára, hogy találkozhatott a Józseftől származó unokákkal is. Ekkor már testileg nagyon gyenge volt, de az, ahogyan Isten vezette 147 év alatt, még nem homályosodott el előtte.