Igehely: Zsid 7:11-25; Kulcsige: Zsid 7:14 „Mert ismeretes, hogy a mi Urunk Júdából származott, de ebből a törzsből származó papokról semmit sem mondott Mózes.”
Az Ószövetség papi szolgálatát végzők mind a Lévi törzséből származtak isteni utasítás szerint (4Móz 18:2). E rend szerinti papság időszaka és szerepe lejárt, az üdvösség szempontjából pedig „erőtlen és használhatatlan” (18.v.).
Igehely: 1Móz 22:15-18; Kulcsige: 1Móz 22:18 „És a te utódod által nyer áldást a föld minden népe, mert hallgattál szavamra.”
A Megváltó származása Ábrahámhoz kapcsolódik, aki a hit embere lett, kiállva a próbát, amelynek záró sorait olvastuk. Hogyan vált hithőssé? Ábrahám, aki hitt Istennek, még fiát is kész lett volna feláldozni, akiben az ígéretek beteljesedése bontakozott ki. Fiának végül nem kellett meghalnia.
Igehely: 1Móz 3:14-15; Kulcsige: 1Móz 3:15 „Ellenségeskedést támasztok közted és az asszony között, a te utódod és az ő utódja között: ő a fejedet tapossa, te pedig a sarkát mardosod.”
A Megváltó Úr Jézus földi származása visszanyúlik egészen az első emberpárig, erre utal a cím is. Isten első ígérete a Megváltóról a bűnbeesést követően, a büntetés kapcsán olvasható: „az ő utódja… a fejedet tapossa” (15.v.) – szólt az Úr a kígyóhoz.
Igehely: 1Sám 24:1-23; Kulcsige: 1Sám 24:7 „És ezt mondta embereinek: Mentsen meg az Úr attól, hogy ilyen dolgot kövessek el az én uram, az Úr fölkentje ellen, és kezet emeljek rá, hiszen az Úr fölkentje ő!”
Annak ellenére, hogy Saul üldözte Dávidot, az Úrnak más terve volt. Saul ugyanabba a barlangba ment szükségét végezni, amelyben Dávid rejtőzködött, viszont Dávid tisztelete az Úr felkentje iránt minden emberi értelmet felülhalad.
Igehely: 1Sám 19:1-24; Kulcsige: 1Sám 19:9-10 „Egyszer az Úrnak az a gonosz szelleme megszállta Sault, amikor házában ült lándzsával a kezében. Dávid a lanton játszott. Ekkor Saul lándzsájával a falhoz akarta szegezni Dávidot, de ő félrehajolt Saul elől, és a lándzsa a falba fúródott. Dávid pedig kiszaladt, és elmenekült még azon az éjszakán.”
Jónátánnak sikerült egy ideig lecsendesítenie Saul Dávid elleni haragját. A király szívében újra felgerjedt a gyűlölet Dávid ellen és további lépéseket tett élete kiontására.
Igehely: 1Sám 18:5-16; Kulcsige: 1Sám 18:16 „De egész Izráel és Júda szerette Dávidot, mert ő vezette csatába és vissza a hadinépet.”
Amint láttuk, egyrészt Isten öröktől fogva kiválasztotta Dávidot a messiási uralkodóház alapítójának, másrészt, oltalmazó gondviselése és bölcs vezetése szerint fölkészítette arra is, hogy elvégezhesse királyi feladatait.
Igehely: JSir 3:52–58; Kulcsige: JSir 3:57 „Közeledtél, mikor kiáltottam hozzád, így szóltál: Ne félj!”
Jeremiás a panaszénekében bejárja a hívő ember lelkének mélységeit és magasságait. Mi is ismerjük ezt az utat: olykor magunkon érezzük az Isten sújtó kezét, majd bizakodni kezdünk, amikor megérezzük az ő szeretetét és hűségét. Meglátjuk az önvizsgálat fontosságát, a bűnbánat, megtérés szükségét, az ellenség támadásai kereszttüzében az Úr védő szárnyai alá menekülünk. A próféta őszinte szívvel hívja segítségül a Mindenhatót: az Úr ügye miatt éri a támadás, kiönti a szívét Istene előtt.