Igehely: Zsid 3:7-9; Kulcsige: Zsid 3:9 „Ahol megkísértettek engem őseitek, próbára tettek, bár látták tetteimet negyven éven át.”
Izráel fiai megkísértették az Urat, amikor azért lázadtak, mert a pusztában nem volt víz. Azzal, hogy „Közöttünk van-e az Úr, vagy sem?” kételkedtek az Ő jelenlétében és gondviselésében. A Sátán megkísértette Jézust, amikor azt tanácsolta neki, hogy ugorjon le a templom párkányáról.
Igehely: Zsid 3:1-6; Kulcsige: Zsid 3:3 „Ő ugyanis Mózesnél nagyobb dicsőségre volt méltó, mint ahogyan a háznál nagyobb méltósága van a ház építőjének.”
Akik a mennyei elhívás részesei, azok figyelnek Jézus Krisztusra. Akkor vagyunk igazán a helyünkön, ha Jézus mindenben mindenné lett számunkra. Nincs senki és semmi, ami Őt szívünk trónjáról letaszítaná. Figyelnünk kell rá, mert Ő a mi hitvallásunk apostola és főpapja.
Igehely: Zsid 2:17-18; Kulcsige: Zsid 2:18 „Mivel maga is kísértést szenvedett, segíteni tud azokon, akik kísértésbe esnek.”
A Zsidókhoz írt levél nemcsak nagy figyelmeztetés és intés a számunkra, hanem felbecsülhetetlen lelkigondozói segítség, bátorítás, vigasztalás! Jézus a mi Közbenjárónk, Főpapunk, aki mindenképpen üdvözítheti azokat, akik Őáltala járulnak Istenhez.
Igehely: Zsid 2:15-16; Kulcsige: Zsid 2:15 „És megszabadítsa azokat, akik a haláltól való félelem miatt egész életükben rabok voltak.”
Az Úr Jézus nem azért vette fel az emberi természetet, hogy uralkodjon benne, hanem hogy szolgáljon, sőt szenvedjen és meghaljon a mi megváltásunkért. Kereszthalála feltétlenül szükséges volt a halál legyőzéséhez.
Igehely: Zsid 2:13-14; Kulcsige: Zsid 2:14 „Mivel pedig a gyermekek test és vér részesei, ő is hozzájuk hasonlóan részese lett ezeknek, hogy halála által megsemmisítse azt, akinek hatalma van a halálon, vagyis az ördögöt.”
„Karácsony – nyári reggelen!” Az Úr Jézus testet öltéséről szól az Ige. Azért vette fel emberi természetünket, hogy megválthasson minket. Minden élethelyzetben engedelmes volt Atyja iránt, egészen a kereszthalálig.
Igehely: Zsid 2:10-12; Kulcsige: Zsid 2:11 „Mert a megszentelő és a megszenteltek mind ugyanattól származnak, ezért nem szégyelli őket testvéreinek nevezni.”
„Valakik befogadták Őt, hatalmat adott azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, akik az Ő nevében hisznek! – A fiúság Lelkét kaptuk, aki által kiáltjuk: Abba, Atya! – Ez a Lélek bizonyságot tesz a mi lelkünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk, és így örökösök is.
Igehely: Jn 7:1–9; Kulcsige: Jn 7:6 „Jézus pedig így szólt hozzájuk: Az én időm még nincs itt, nektek azonban minden idő alkalmas.”
Jézus szenvedéseit csak tetőzte családja elutasító magatartása. Nem hittek benne. Szégyellték őt. Egy alkalommal elmentek, hogy megfogják és hazavigyék, mert azt gondolták, hogy megzavarodott (Mk 3:21). A testvérei gúnyolódtak. Lényegében ezt mondták neki: Menj el Júdeába, ha már ilyen nagy csodatevő vagy! Legalább legyen a családnak is valami haszna belőled! Jézus tehát megérti azokat, akiket a saját családjuk kitagad vagy elutasít azért, mert Krisztuskövetők lettek. „Az én időm még nincsen itt.” Jézus nem az események sodrásában él, és nem emberi motivációk határozzák meg a tetteit.