Igehely: Jn 10:27-30; Kulcsige: Jn 10:28 „Mert meg van írva: »Szentek legyetek, mert én szent vagyok.«”
A pásztor és a juhnyáj közötti kapcsolat a Bibliában az Isten és népe, illetve Jézus Krisztus és követői közötti kapcsolatra utal. Lehet, hogy ismerős a történet, mely szerint egy szavalóversenyen valaki a 23. Zsoltárt szavalta el, szépen hangsúlyozva a zsoltár verseit.
Igehely: 1Pt 1:13-16; Kulcsige: 1Pt 1:16 „
Krisztust követő életünk során soha nem feledhetjük, hogy mi már mennyei polgárok vagyunk. Isten rendeléséből még ugyan e múlandó világban élünk, ám itt csak átutazóban vagyunk. Jövevénységünk idejét Isten akarata és kijelentett igéje szerint tartozunk eltölteni.
Igehely: Róm 12:1-3; Kulcsige: Róm 12:2 „És ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.”
Számunkra – Krisztusban hívők számára – teljesen világos, hogy a világi értékrend és az Isten szerinti értékrend nem egyezik egymással, hanem teljesen szemben áll egymással, és nagyon sok esetben ütközik is egymással.
Igehely: 2Kor 6:17-7:1; Kulcsige: 2Kor 7:1 „Mivel tehát ilyen ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki tisztátalanságtól, és Isten félelmében tegyük teljessé megszentelődésünket!”
A Krisztust követő ember számára állandó dilemmát jelenthet az a kérdés: Hogyan viszonyuljunk a mellettünk élő hitetlen emberekhez? Hiszen érzékeljük, hogy az ő életvitelük és a miénk között hatalmas különbség van.
Igehely: Fil 3:12-14; Kulcsige: Fil 3:2 „Óvakodjatok a kutyáktól, óvakodjatok a gonosztevőktől, óvakodjatok a megmetéltektől!”
Jézus Krisztus követését a Biblia a keskeny úton való járásként mutatja be. Megváltónk beszélt arról a Hegyi beszédben, hogy a széles út a kárhozatba visz, mégis sokan járnak rajta. Ezért szólít fel a Megváltó arra, hogy lépjünk be a szoros kapun a keskeny útra, amely az életre vezet.
Igehely: 2Krón 7:11-22; Kulcsige: 2Krón 7:14 „De megalázza magát népem, amelyet rólam neveztek el, ha imádkoznak, keresnek engem és megtérnek gonosz utaikról, én is meghallgatom a mennyből, megbocsátom vétküket, és meggyógyítom országukat.”
Mérhetetlen kiváltság, hogy a mindenható Isten megszólít bennünket, földi alkotásait. Amiképpen szólt annak idején Salamonhoz, ma is szól hozzánk a kinyilatkoztatott Szentírás szavain keresztül, újra meg újra.
Igehely: 1Móz 22:1–12; Kulcsige: Zsid 11:19 „Azt tartotta ugyanis, hogy Isten képes őt a halottak közül is feltámasztani. Ezért vissza is kapta őt, aki így a feltámadás példájává lett.”
Nagy boldogság végre megkapni azt, amire vagy akire hosszú időn át nagyon vágytunk. Vigyáznunk kell, mert az így megnyert áldások könnyen a bálványainkká is válhatnak. Idős napjaiban Izsák lett Ábrahám szívének gyönyörűsége, az egyetlene, akit nagyon szeretett. Ha Izmael elbocsátása nehéz volt Ábrahám számára, akkor Izsák feláldozása sokkalta inkább. Bármit vagy bárkit szívesebben adott volna, mint őt. Amikor az a kiváltság ér, hogy az Úr hitünk és ragaszkodásunk valódiságát kipróbálja, általában a szívünkhöz legközelebb állót kéri.