Igehely: Zsolt 133:1–3; Kulcsige: Zsolt 133:1 „Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek!”
A 15 zarándokének között a három utolsó arról szól, hogy mi papok vagyunk (Zsolt 132), testvérek vagyunk (Zsolt 133) és szolgák vagyunk (Zsolt 134) Isten házában.
Igehely: Mk 2:23–28; Kulcsige: Mk 2:27–28 „Majd hozzátette Jézus: A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért; tehát az Emberfia ura a szombatnak is.”
A Tízparancsolatból kilenc meg van ismételve az Újszövetségben. Egy nincs, mégpedig a negyedik parancsolat, a szombat megtartása. A szombat az Izráel és Jahve közötti szövetség egyik jele (2Móz 31:13).
Igehely: 1Kor 10:14–33; Kulcsige: 1Kor 10:16 „Az áldás pohara, amelyet megáldunk, nem Krisztus vérével való közösségünk-e? A kenyér, amelyet megtörünk, nem Krisztus testével való közösségünk-e?”
A bűnesettől kezdve elromlott a kapcsolat az ember és Isten, és az ember és ember között. Ezt a kapcsolatot jött helyreállítani Jézus Krisztus. Billy Graham írt egy könyvet, melynek címe: Békesség Istennel (ajánlom elolvasásra!).
Igehely: 1Kor 11:23–34; Kulcsige: 1Kor 11:27 „Azért, aki méltatlanul eszi az Úr kenyerét, vagy issza az Úr poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen.”
Sajnos a korinthusi gyülekezetben helytelen gyakorlatok is voltak, amikor úrvacsoráztak. Pál apostol ezeket orvosolja ebben a levélben. Hadd vegyünk sorra néhány gyakorlati dolgot, amikor úrvacsorához készülünk:
Igehely: ApCsel 2:42–47; Kulcsige: ApCsel 2:42 „Ők pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban.”
A jeruzsálemi gyülekezet kezdettől gyakorolta az úrvacsorai közösséget. Bár még a templomépület Salamon-csarnokában is összegyűltek rendszeresen, házaknál is voltak gyülekezeti alkalmak. Ezeken a házi közösségeken együtt étkeztek, együtt imádkoztak és együtt vettek úrvacsorát.
Igehely: Lk 22:14–20; Kulcsige: Lk 22:16 „Mert mondom nektek, hogy többé nem eszem ebből a páskavacsorából, amíg csak be nem teljesedik az Isten országában.”
Ez a páskavacsora más volt, mint a többi. Az Úr Jézus jelezte, hogy ez az utolsó, amelyet tanítványaival együtt elfogyaszt. A következő már az Isten országában lesz. Egy új, emlékeztető vacsorát szerzett, amely a régi páskaünnep beteljesedését tartalmazza.
Igehely: Préd 3:1–8; Kulcsige: Préd 3:1 „Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt.”
A prédikátor az élet értelmét keresi. Megállapítja, hogy mindennek megszabott ideje van az ég alatt. Felsorol 14 pár életeseményt és érzelemmegnyilvánulást, amelyeknek rendelt ideje van. Ezeket nem mi rendeljük, csak váratlanul jelentkeznek. Nem mi irányítjuk őket. Jónéhányat szívesen elkerülnénk, de nem lehet. Mi nem akarjuk a halált, a gyászt, a sírást és a rombolást. Nem akarjuk a háborút, az öldöklést, a gyűlöletet és a kődobálást. Szeretjük a születést, az ültetést, a gyógyítást, az építést, a nevetést, az ölelést...