Igehely: 2Sám 7:1-17; Kulcsige: 2Sám 7:12 „Ha majd letelik az időd, és pihenni térsz őseidhez, fölemelem majd utódodat, aki a te véredből származik, és szilárddá teszem az ő királyságát.”
A hála és hódolat indította Dávidot, hogy az Úrnak házat építsen. Ennek kapcsán kapott csodálatos ígéretet.
Igehely: 1Móz 49:8-12; Kulcsige: 1Móz 49:10 „Nem távozik Júdából a jogar, sem a kormánypálca térdei közül, míg eljő Síló, akinek engednek a népek.”
Ahogy Jákób megáldja fiait, akikből Izráel tizenkét nemzetsége lesz, kiemelkedő áldást kap Júda. Siló az a helység, ahol a szent sátort elhelyezték Józsué idejében, a honfoglaláskor, és ott volt egészen a Sámuel próféta idejéig.
Igehely: 1Móz 47:1-12; Kulcsige: 1Móz 47:7 „József apját, Jákóbot is bevezette, és odaállította a fáraó elé. Jákób áldást mondott a fáraóra.”
József bevezette Jákóbot a fáraó elé. (Nem mindennap van lehetőség megjelenni az uralkodó előtt!) Jákób köszöntötte a fáraót. A párbeszédből kiderül, hogy Jákób 130 éves, kevesek és nyomorúságosak voltak ezek az évek. Az Isten által választott ősatya nyomorúságos esztendőkről beszél.
Igehely: Zsolt 36:1-13; Kulcsige: Zsolt 36:10 „Mert nálad van az élet forrása, a te világosságod által látunk világosságot.”
Isten csodálatos szabadítása lett a miénk: „Ő szabadított meg minket a sötétség hatalmából, és Ő vitt át minket szeretett Fiának országába, akiben van megváltásunk és bűneink bocsánata” (Kol 1:13-14).
Igehely: 4Móz 24:1-19; Kulcsige: 4Móz 24:17 „Látom őt, de nem most, szemlélem, bár nincs közel. Csillag jön fel Jákóbból, jogar támad Izráelből. Bezúzza Móáb halántékát és a koponyáját Sét összes fiának.”
A csillag és a királyi pálca a próféciában Jézus Krisztust vetíti előre, aki Jákóbból jön fel, vagy Károli szerint: „csillag származik Jákóbból”. Nagy előszeretettel szólunk erről az igazságról a karácsonyi üzenetekben, különösen, ha a betlehemi csillag és a bölcsek történetére gondolunk.
Igehely: 1Jn 2:7-14; Kulcsige: 1Jn 2:7 „Szeretteim, nem új parancsolatot írok nektek, hanem régi parancsolatot, amely kezdettől fogva megvan nálatok: ez a régi parancsolat az az ige, amelyet hallottatok.”
Isten az Ő Igéjét tükörként állítja az ember elé, amit ha olvas és hallgat, felismeri benne önmagát: bűnös, elveszett, kárhozatra méltó. De meglátja Istent is az Ő szentségében, igazságában és meglátja Jézus Krisztust, aki egyetlen megoldás a bűneire.
Igehely: 1Móz 8:6–14; Kulcsige: 1Móz 8:11 „Estére megjött hozzá a galamb, és ekkor már egy leszakított olajfalevél volt a csőrében. Ebből tudta meg Nóé, hogy a víz leapadt a földről.”
Legtöbbünk előtt a galamb csőrében egy olajág képe jelenik meg, holott a legtöbb bibliafordításban csupán egy olajfalevél van megemlítve. A különbség most lényegtelen, semmiben nem zavarja az ige helyes értelmezését. Valószínűleg egy frissen kicsírázott olajfa hajtásának egy darabjáról van szó, mivel a nagy fákat elpusztította a vízözön. Az olajfaág már régóta az emberek közötti béke szimbóluma, így terjedt el a ma használatos ,,békegalamb” kifejezés is, holott az az Isten és ember megbékélését ábrázolja ki, és mint ilyen, Jézus Krisztus előképe.