Igehely: 2Kor 1:15-21; Kulcsige: 2Kor 1:20 „Mert Istennek minden ígéretére őbenne van az igen, és ezért általa mondunk áment Isten dicsőségére.”
Pál útiterve meghiúsult (2Kor 1:23). Tervezett, de az utólag másképp történt. Nem külső tényezők miatt, hanem maga Pál döntött így. Mivel a gyülekezet nem tudott arról, ami alapján Pál megmásította eredeti tervét, ezért emberinek ítélte a döntéseket, sőt, megbízhatatlannak az apostolt.
Igehely: Zsolt 33:1-22; Kulcsige: Zsolt 33:11 „De az Úr terve örökké megmarad, szívének szándéka nemzedékről nemzedékre.”
Mai igénk egy fontos igazságot tartalmaz Isten akaratáról: Urunk úgy valósítja meg szívének szándékát, hogy az megmarad nemzedékről nemzedékre! Senki nem tudja Őt megakadályozni abban, hogy véghezvigye tervét, a megvalósítását követően pedig senki nem tudja azt lerombolni.
Igehely: Jer 1:1-19; Kulcsige: Jer 1:7 „Az Úr azonban ezt mondta nekem: Ne mondd, hogy fiatal vagy, hanem menj, ahova csak küldelek, és hirdesd, amit csak parancsolok!”
Jeremiás próféta szolgálatba való állításában arról olvasunk, milyen lépések által készíti fel szolgáját az Úr. Először is biztosítja őt kiválasztásáról (5. v.) Másodszor elűzi a szolga félelmét, miszerint hiányosságai alkalmatlanná tennék őt a szolgálatra (6-7. v.).
Igehely: Lk 1:76-79; Kulcsige: Lk 1:76 „Téged pedig, kisgyermek, a Magasságos prófétájának neveznek majd, mert az Úr előtt jársz, hogy elkészítsd az ő útjait.”
Bemerítő János születésének ígérete és annak beteljesülése között, apja, Zakariás hitetlenségét szilárd meggyőződés váltotta fel.
Igehely: Ézs 40:1-11; Kulcsige: Ézs 40:3 „Egy hang kiált: Építsetek utat a pusztában az Úrnak! Készítsetek egyenes utat Istenünknek a kietlen tájon át!”
Mivel ez az ézsaiási prófécia Bemerítő János személyében teljesedett be (Jn 1:23), ezért nemcsak a kiáltó szó azonosságára derül fény, hanem munkájának mibenlétére is, arra, ahogyan készítette a népet Krisztus fogadására. Bemerítő János a bűnök bocsánatát hirdette személyválogatás nélkül.
Igehely: Mt 11:7-15; Kulcsige: Mt 11:14 „És ha el akarjátok fogadni, ő maga Illés, akinek el kellett jönnie.”
Ma reggeli igeszakaszunkban már beteljesedve látjuk azt, amiről a tegnapi és tegnapelőtti próféciák szóltak. Az Úr ígéretének beteljesülését nem ember állapította meg, hanem maga Krisztus jelentette ki.
Igehely: 1Móz 2:15–17; Kulcsige: 1Móz 3:6 „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett.”
Ha az Édenkert történetének motívumaira gondolunk, a legtöbbünknek a kígyó és az alma jut eszébe? Honnan jött az alma képe elénk? A válasz a korai egyház tanítóinál keresendő, közülük is Szent Jeromosnál. Jeromost bízta meg I. Damasus pápa, hogy fordítsa le a héber és görög szentírási szövegeket az akkori latin köznyelvre. A latin gonosz és az alma szó pedig ugyanúgy hangzott: malus. A héber a peri szót használja a gyümölcsre, amely vonatkozhat ugyanúgy almára, fügére vagy akár citromra is.