Igehely: Róm 14:17-18; Kulcsige: Róm 14:18 „Mert aki így szolgál Krisztusnak, az kedves Isten előtt, és megbízható az emberek előtt.”
Bálám azt hitte, hogy helyes, amit tesz, de csak szamarának csökönyössége mentette meg az életét (4Móz 22:32–33). Saul az amálék elleni harcot jól elvégzett küldetésnek gondolta, pedig ott dőlt el véglegesen, hogy Isten elveszi tőle a királyságot (1Sám 15:20–23).
Igehely: Zsid 11:5-6; Kulcsige: Zsid 11:6 „Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istenhez járul, annak hinnie kell, hogy ő van, és megjutalmazza azokat, akik őt keresik.”
Mikeás próféta idejében feltették a kérdést: „mivel járuljak az Úr elé?” (Mik 6:6), azt gondolva, hogy az Isten előtti kedvességet rituális cselekedetekkel vagy az áldozatra szánt javak mennyiségével lehet megszerezni. Hajlongás, égőáldozat, kosok ezrei, olajpatakok tízezrei, emberáldozat?
Igehely: Róm 8:5-8; Kulcsige: Róm 8:8 „Akik pedig test szerint élnek, nem lehetnek kedvesek Isten előtt.”
Ha egy ember a szeretetét akarja kifejezni valaki iránt, akkor igyekszik olyasmivel meglepni, amit az illető személy kedvel. Minél jobban ismerik egymást, annál jobban tudják, hogy mi tartozik a kedvencei közé, és mit nem szeret.
Igehely: Jn 8:25-29; Kulcsige: Jn 8:29 „És aki elküldött engem, velem van: nem hagyott egyedül, mert mindig azt teszem, ami neki kedves.”
Aki az emberek gondolkodását szeretné megváltoztatni, az nagy fába vágja a fejszéjét! A gondolkodási sablonok, a vélt vagy valós igazságtartalommal rendelkező nézetek mélyen bele tudnak íródni az elmébe.
Igehely: Jn 8:21-24; Kulcsige: Jn 8:21, 23 „Majd Jézus ismét szólt hozzájuk: Én elmegyek, és keresni fogtok engem, de meghaltok bűnötökben: ahova én megyek, oda ti nem jöhettek. Ő így folytatta: Ti lentről valók vagytok, én pedig fentről való vagyok; ti e világból valók vagytok, én nem e világból való vagyok.”
Ismert a kegyelmi korszak kezdete, és tudjuk az Írásból, hogy egyszer be is zárul. Ma még Isten Krisztusban lehetőséget kínál a vele való megbékélésre: „Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel!
Igehely: Jn 8:12-20; Kulcsige: Jn 8:12 „Jézus ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.”
Urunk a lombsátor ünnepén beszél Isten világosságáról, mely benne, a Felkentben válik láthatóvá. Miközben a fáklyákkal kivilágított templom fénye beragyogta Jeruzsálem legsötétebb részét is, ez példázta, hogy a világ világossága bevilágít a bűnös szívek sötétjébe.
Igehely: Ef 5:6–17; Kulcsige: Ef 5:9 „A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség.”
Pál a rész elején arra utasít, hogy legyünk Isten gyermekei, akik szeretetben élnek, és felhagytak a korábbi bűnös életvitellel. Óv attól, hogy a bűnnel megalkudjunk, elnézzük vagy megmagyarázzuk. Ezt üres beszédnek nevezi, ami engedetlenség Isten igéjével szemben. Ezekért haragszik Isten, és ítélettel sújtja azokat, akik így tesznek.