2025. október 26., vasárnap

DÉLELŐTT | 
Az Írást nem lehet érvénytelenné tenni

Igehely: Jn 10:31–42 Kulcsige: Jn 10:35 „Ha isteneknek mondta azokat, akikhez az Isten igéje szólt, márpedig az Írást nem lehet érvénytelenné tenni.”

Az Úr Jézus idejében élő farizeusok semmiképpen nem tudták elfogadni, hogy Ő az Isten Fia, az Atyától lett elküldve, és az Atyával egy. Sőt ezt káromlásnak minősítették, és ezért meg akarták Őt kövezni. A farizeusok és az írástudók nem tudták ezt megérteni, mert nem tartoztak a Jó Pásztor juhai közé.

Isten adhat és adott is némely személyeknek tekintélyt, hatalmat, hogy igazságot és törvényeket alkossanak. Azt olvassuk: „istenek vagytok, a Felséges fiai mindnyájan” (Zsolt 82:6). De megmásíthatatlan és érvényteleníthetetlen törvényt csak Isten adhat.

Az Úr Jézus a hatalmát arra használta fel, hogy véghezvigye az Atya akaratát, nem arra, hogy kérkedjék vele. A Jn 6:41-ben ezt mondja az Úr Jézus: „Én vagyok az élet kenyere, amely a mennyből szállott le.” A zsidók pedig hitetlenségükben ezt kérdezték: „Nem Jézus ez, a József fia, akinek ismerjük anyját, apját, akkor hogyan mondhatja: a mennyből szállottam le?” (42.v.). De jó, hogy mások, máshol hittek az Úr Jézusban! Legyen nekünk is élő hitünk!

Máskor a zsidók szintén nem értették meg, hogy „mielőtt Ábrahám lett volna, én vagyok.” Ekkor is köveket ragadtak, hogy megkövezzék Őt (Jn 8:58–59). Az ige az egyetlenegy zsinórmérték, ami szerint Isten ítélni fog. Mindegy, akármit is hisznek vagy mondanak az emberek, a Szentírást nem lehet érvénytelenné tenni, és fel nem bontható (Károli). Isten örök érvényű beszéde az, amely megtartja mindazokat, akik hisznek benne.

Kedves testvéreim, ne próbáljuk az Írást érvénytelenné tenni a hit vagy ismeret hiányában! Amit Isten bűnnek tartott a Biblia létrejötte idején, az bűn ma is, bármit állítson is az ember. És minden bűnnek következményei vannak. Igaz, hogy Isten irgalmas, kegyelmes a bűnös iránt, de ugyanakkor igazságos ítélőbíró is.

Milyen területen vagy kísértve, hogy az Isten igéjét érvénytelenné próbáld tenni?

Szabó Mihály

Imaáhítat: 

Magasztaljuk és kövessük az egyedüli Istent! – Zsolt 86:10–11

Bibliaóra: 

A gyülekezet: a másokat ösztönzők közössége – ApCsel 11:19–30 (2Tim 2:15)

DÉLUTÁN | 

Halott vagy élő hitünk van?

Igehely: Jak 2:14–26 Kulcsige: Jak 2:1 „Testvéreim, amikor a dicsőséges Urunkba, Jézus Krisztusba vetett hitetek szerint éltek, ne legyetek személyválogatók.”

Ebben az igeszakaszban Jakab apostol a hit és a cselekedetek fontosságát mutatja be. Hangsúlyozza mindkettőnek a jelentőségét, és azt, hogy ennek a kettőnek együtt, egymást kiegészítve van létjogosultsága. Nem létezhet egyik a másik nélkül.

Egyszerű, de hasznos példa erre egy autó, amelyiknek van karosszériája és motorja is. Melyik a fontosabb? Mindkettő, mert elválaszthatatlanok. Egyik sem ér a másik nélkül semmit. Inkább kiegészítik egymást. Igaz, hogy megváltásunk, megigazulásunk hit által van, és nem cselekedetekből (Róm 5:1 Károli), de az a hit, amelyiknek nincsenek cselekedetei, halott, értéktelen. Az igazi hit jót cselekvő életet eredményez, munkál.

Az igazi hitnek megvannak a maga jó gyümölcsei. Például Ábrahám hitt az Úrnak, mindent hittel fogadott, amit Isten mondott neki. Hitte, hogy Isten a halálból is vissza tudja adni az ígéret gyermekét. E hit alapján vette a kést, a tüzet, és elindult, hogy fiát, Izsákot, feláldozza, és Isten barátjának neveztetett. Mindkettő: a hite és a cselekedetei egyformán hasznosak voltak életében. Egy másik példa a tisztátalan Ráháb, aki Jerikó városában élt. Meghallotta a híreket, hogy egy győzelmes hadsereg közeledik a városukhoz, akinek senki sem tud ellenállni. A maga idejében a házába fogadta a kémeket, elrejtette, és más úton bocsátotta el őket. Cselekedetei által bebizonyította az igaz és élő Istenbe vetett hitének a valódiságát. A harmadik kép az emberi test és lélek. A test lélek nélkül élettelen, értéktelen, haszontalan. Ugyanígy a hit is cselekedetek nélkül.

Vajon milyen hitem van: élő vagy halott? Hajlandó lennék-e feláldozni életem legértékesebb dolgait Istennek, ha kérné? Hála az Úrnak, van hitem! De azért: „Hinni taníts Uram, kérni taníts, Gyermeki nagy hitet kérni taníts!” (HH 275.).

Szabó Mihály

 Napi áhítat

Igehely: Zsid 5:11–14 Kulcsige: Zsid 5:12 „Mert mostanra már tanítóknak kellene lennetek, mégis arra van ismét szükségetek, hogy Isten beszédeinek alapelemeire tanítsanak titeket, és olyanokká lettetek, mint akiknek tejre van szükségük, nem kemény eledelre.”

Istennek sok mély és drága igazsága van, de a rest fülek tompák befogadni ezeket. A zsidókeresztyének már rég tanítók lehetnének, de ők még mindig az alapoknál, az ABC-nél voltak. Megrekedtek a lelki kiskorúságban, nem tértek át a „szilárd eledelre”, ami satnya növekedést eredményezett (1Kor 3:1–3). Mivel megmaradtak ebben az állapotban, az igazság mélyebb értelmét nem tudták felfogni, így könnyen befolyásolhatók voltak mindenféle tanítástól (Ef 4:11–14). Ilyen állapotban voltak a tanítványok is, amiért az Úr komolyan figyelmeztette őket (Jn 16:12).