2025. május 28., szerda

DÉLELŐTT | 
Jézus örökkévaló főpap, mindenkor él

Igehely: Zsid 7:20–28 Kulcsige: Zsid 7:25 „Ezért üdvözíteni tudja örökre azokat, akik általa járulnak Istenhez, hiszen ő mindenkor él, hogy esedezzék értük.”

Rövid és bizonytalan életünkben legfontosabb dolgunk, hogy örök sorsunkat biztosítva lássuk. Magunkat megszabadítani, üdvözíteni képtelenek vagyunk. Istenhez járulni csak egyedül Jézus által tudunk, Ő az út. Jézus a Melkisédek rendje szerinti főpap, az örökké élő, a szent, az ártatlan, szeplőtlen, akiben nem volt bűn, önmagát adta a nép bűnéért áldozatul. A mennyben saját érdemünk révén nem lehet helyet lefoglalni. De Jézus érdemében és szabadítása által örök sorsunk biztosítva van. Jézus a mi tökéletes főpapunk. Kiválósága és tökéletes áldozata által üdvözülhetünk. A megváltás munkája egyszer és mindenkorra el van végezve. Jézus örökké él, végzi a közbenjáró munkát, esedezik az Atyánál érettünk.

Ha Isten üdvözíteni tud Jézus által, és ha Isten akarata az, hogy minden ember üdvözüljön, akkor miért nem üdvözül mindenki? Mert nem járulnak hittel Istenhez.

„Jézus, hű Megváltóm, Isten áldott szentje, égi Főpap, Úr és Király, béke hírnöke. Hála néked, Bárány, mert Atyám lett az Isten, és elküldted Lelkedet, hogy megtartsd életem.” (HH 357.)

Eszes Zoltán

DÉLUTÁN | 

Kétszeres áldás

Igehely: Jób 42:10–17 Kulcsige: Jób 42:10 „Az Úr pedig jóra fordította Jób sorsát, miután Jób imádkozott barátaiért, és kétszeresen visszaadta az Úr Jóbnak mindazt, amije volt.”

Jób megpróbáltatásának, szenvedéstörténetének a befejezése különös. Azt vártuk volna, hogy minden kérdésre választ kapunk. Azonban sok kérdés válasz nélkül marad. Mi ezen az oldalon csak a szőnyeg színét láthatjuk, nem tárul elénk a háttér, ahol a szálak futnak. Azonban Jób mégis nyugvópontra jut, megalázkodik Isten előtt, elismerve azt, hogy Isten mindent tud, és előtte nincs lehetetlen. Miután mélyebb istenismeretre jut – „eddig csak hírből hallottam rólad, de most saját szememmel látlak” – Isten helyreállítja méltóságát barátai és családja előtt, vagyona helyett kétszer annyit kap. Gyermekei is születnek újra.

A hatalmas vagyon és a sok gyermek nagy áldás, én mégis úgy vélem, hogy a legnagyobb érték, amivel ebből a szenvedésalagútból Jób kijött, a mélyebb ismerete, erősebb kapcsolata Istennel. „Mert nem igazságtalan az Isten, hogy elfeledkeznék a ti cselekedeteitekről és arról a szeretetről, amelyet az ő nevében tanúsítottatok, amikor a szenteknek szolgáltatok és most is szolgáltok.” (Zsid 6:10)

Eszes Zoltán

 Napi áhítat

Igehely: 2Krón 20:4–23 Kulcsige: 2Krón 20:17 „Nektek nem is kell majd harcolnotok, csak veszteg állnotok és néznetek, hogyan szabadít meg benneteket az Úr. Ne félj és ne rettegj, Júda és Jeruzsálem! Holnap vonuljatok ellenük, mert veletek lesz az Úr!”

Amikor Istenre tekintünk, akkor ez minden, amit tehetünk. Ez a legtöbb és a legjobb is. Így lesz siker, előrehaladás, győzelem, megmaradás, élet. Hogyan lehetünk ilyenek, mit kell tennünk ezért?

Kiáltsunk Istenhez (4–13)! Jósáfát összehívta a népet imádkozni és böjtölni. Ez a legfontosabb, ez az, ami megerősít, ilyenkor ad Isten vezetést és segítséget. A király vezette az imaórát, ő készült imádkozni, és buzdította az embereket is imára. Így kell megoldani nehéz helyzeteket: imádkozva. Legyen nekünk is ez az erősségünk!