Igehely: Mk 3:1–6 Kulcsige: Mk 3:1 „Ezután ismét a zsinagógába ment. Volt ott egy sorvadt kezű ember.”
Tegnap az Úr Jézust és tanítványait a természet szépségében, gabonaföldeken láttuk. (A természetet mi is akkor élvezhetjük tiszta lelkiismerettel, ha Jézussal járunk.) Most egy szombatnapi istentiszteleti alkalmon látjuk Őt, és abban, amit tesz, tanulság van számunkra. Gyógyításai mindig jelek: lelki üzenetet közvetítenek. A beteget a középre, maga elé állította. Akkor szenteljük meg igazán a nyugalomnapot, ha leplezetlenül Jézus elé állunk, hogy meggyógyítson minket.
Tőtős János versét idézem: „A szárazkezű ember te vagy, ha a kezed másnak semmit nem ad, Ha mások könnyét nem törlöd le soha, Ha kezed nincsen imára kulcsolva. / Ha nem lapozgatod a Bibliát, Ha nem sietsz, ha más segélyt kiált, Ha minden hívásra csak nem a szavad: A szárazkezű ember te vagy! / Haldokló nép segélyt kiált feléd, Isten pedig új szívet ad beléd. Jézus szava szól, jól hallja füled, Nézz reá nagy hittel: „Nyújtsd ki a kezed!” (A száraz kezű ember https://koraieso.blogspot.com/)
Jézus téged is felszólít: „Állj elő! Hol vagy?” – „Itt vagyok, Istenem! Vizsgálj meg engem!”
Borzási Sándor
Nagyobb előny, nagyobb felelősség
Igehely: Róm 3:1–8 Kulcsige: Róm 3:1–2 „Mi tehát a zsidó előnye? Vagy mi a körülmetélés haszna? Minden szempontból sok! Elsősorban az, hogy Isten rájuk bízta igéit.”
A legnagyobb földi előny és kiváltság az, ha Isten Szavával, a Bibliával rendelkezünk. Belegondoltál-e már, milyen nagy áldás, hogy tudsz olvasni és van Bibliád; s hogy olyan közösséghez tartozol, ahol a megfeszített Krisztust prédikálják, s az igét tisztán hirdetik? Így biztos alapra építhetjük hitünket, reménységünket, egész életvitelünket.
De mindez nagy felelősséget is ró ránk, mert Isten a kapott kiváltságokhoz mérten fog megítélni bennünket: „Ha nem jöttem volna és nem beszéltem volna nékik, nem volna bűnük: de most nincs mivel menteniük az ő bűnüket” (Jn 15:22, Károli).
Fontos tehát, hogy az igét hittel fogadjuk, megfelelően értékeljük, tanulmányozzuk, hasznosítsuk és terjesszük. Tegyünk úgy, mint a zsoltáros: „Szívembe zártam beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened!” (Zsolt 119:11).
„Nem hagyjuk el a szent Igét, Az Úr áldott szavát. Ez támaszt ad sok léleknek, Vezet e léten át. Nap ez, mely áldott fénysugárt Hint életünkre szét; Ebből halljuk az Ő szavát, Az élet beszédét.” (HH 554).
Borzási Sándor
