Igehely: ApCsel 6:2–7 Kulcsige: ApCsel 6:7 „Az Isten igéje pedig terjedt, és nagyon megnövekedett a tanítványok száma Jeruzsálemben, sőt igen sok pap is engedelmeskedett a hitnek.”
A lelki növekedés alapfeltétele az egyén és a közösség életében a Biblia olvasása és az imádság. Kétirányú kommunikálást jelent ez: az ige által Isten szól hozzánk, az imádságban pedig mi szólunk Istenhez. Amikor az apostolok észrevették, hogy az Isten igéje háttérbe szorul az asztalok körüli szolgálat miatt, a tanítványok sokaságával együtt megoldást kerestek. A hét diakónus kiválasztása és felavatása nagyon jó megoldásnak bizonyult. „Az Isten igéje pedig terjedt, és nagyon megnövekedett a tanítványok száma Jeruzsálemben, sőt igen sok pap is engedelmeskedett a hitnek” (ApCsel 6:7). Tanuljuk meg ebből a történetből, hogy nincs olyan tevekénység, ami indokolná a Biblia olvasásának és az imádságnak az elhanyagolását. Egy idős testvér Bibliájába ez volt beírva: „Ez a Könyv távol tart a bűntől, vagy a bűn tart távol ettől a Könyvtől.”
Ne hanyagoljuk el azt a tevekénységet, ami a legfontosabb és leghasznosabb a lelki életünkben! Isten adjon nyilvánvaló lelki növekedést az életünkben és gyülekezeteinkben is!
Szekrényes Pál
Mert nincs itt maradandó városunk
Igehely: Zsid 13:8–15 Kulcsige: Zsid 13:14 „Mert nincsen itt maradandó városunk, hanem az eljövendőt keressük.”
A Biblia a hit példaképeire és a helyes tanításra vonatkozó utasításokat tartalmaz. A Krisztusba vetett hitnek konkrét, kézzelfogható megnyilvánulásai vannak, amelyek áthatják azoknak az életét, akik hitben járnak. Követni az elöljárók hitét kell. Ennek a hitnek a tárgya Jézus Krisztus, aki „tegnap, ma és mindörökké ugyanaz”. Jézus áldozata a táboron, vagyis a ceremoniális törvényen kívül történt. Hogy megértsük azt, ki kell menni hozzá, feladva a korábbi szövetségfelfogást. Radikális változás szükséges. A Jézus gyalázata kifejezés arra a tényre utal, hogy Jézus bűnné lett (2Kor 5:21) a kereszten, ezért az Ő áldozatához való járulás is mély megalázkodást igényel. Jézus Krisztus bűnért való áldozatával helyet készített a mennyben a benne hívők számára. Ezért a Krisztusban hívők az alapokkal bíró várost tekintik igazi hazájuknak.
Mindenki tudja, tapasztalja, hogy itt a földön semmi nem tart örökké. Egy mulandó, romlott világban élünk. Az istenfélő hívő ember szívét a mennyei város felé fordítja, az új Jeruzsálem felé, ahol a Bárány van, teljes dicsőségében.
Szekrényes Pál
