2024. szeptember 7., szombat

DÉLELŐTT | 
Izsák módjára éljünk!

Igehely: Róm 9:6–13; Kulcsige: Gal 4:28 „Ti pedig, testvéreim, Izsák módjára az ígéret gyermekei vagytok.”

Meggyőződésem, hogy Izsák egész életében nagy megtiszteltetésnek és kiváltságnak tartotta, hogy Isten Ábrahám utódai közül őt választotta arra, hogy az ígéretek örököse legyen. Tudatában volt, hogy semmivel nem szolgált rá a kiválasztására, ahogy Jákób sem Ézsau ellenében, hiszen mielőtt jót vagy rosszat cselekedtek volna, Isten szuverén döntése alapján kiválasztotta őket. A legbölcsebb dolog, amit az Isten kiválasztásában részesült ember tehet, az, hogy igyekszik ehhez méltó életet élni. Izsák is erre igyekezett a házasságában, az életvitelében, a körülötte élő népekkel való kapcsolatában, az ígéretekhez való viszonyulásában.

A közvetlen környezetünkben és szerte a nagyvilágban annyi ember él mit sem tudva Jézusról a bűnbocsánatról, az örök életről. Szomorú sors, de még szomorúbb azoké, akiknek megjelent Isten üdvözítő kegyelme, istenfélő családba születtek, gyülekezetben nevelkedtek, de mindezt nem becsülik. Intő példa számunkra Sámson, aki már Istennek szentelt volt anyja méhétől fogva, de mivel nem élt ehhez méltóan, szomorú vége lett. Mi Isten fiainak neveztetünk, éljünk hát ma is istenfiak módjára.

„Mint Isten szent és szeretett választottjai, öltsétek magatokra a könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget, türelmet.” (Kol 3:12–17)

Dimény Ernő

DÉLUTÁN | 

Légy hű mindhalálig!

Igehely: Jel 2:8–11; Kulcsige: Jel 2:10 „Ne félj attól, amit el fogsz szenvedni. Íme, az ördög börtönbe fog vetni közületek némelyeket, hogy próbát álljatok ki, és nyomorúságotok lesz tíz napig. Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját.”

Amikor Hubmayer Baltazárt, az anabaptista vértanút a máglyára vitték, a felesége ment utána és biztatta: „Tarts ki! Tarts ki!” Az Úr Jézus követésére nem elég elindulni. Aki mindvégig kitart, az üdvözül. Fel kell készülnünk arra, hogy lelkünk ellensége halálunk pillanatáig kísérteni fog. Azt szeretné elérni, hogy a hit dolgában hajótörést szenvedjünk, hogy meghátráljunk a próbák idején. Azoknak, akiket a hitükért üldöznek, a szenvedéstől és a haláltól való félelem legyőzése jelenti a nagy kihívást, a szabadságban élőknek az elközömbösödés, az elvilágiasodás a potenciális veszély.

Mindnyájunk számára nagy bátorítás, hogy az, aki halott volt és életre kelt, tud a helyzetünkről, a harcot nem egyedül kell megharcolnunk. Ő azt mondja: ne félj azoktól, amiket szenvedned kell! Megígérte, hogy nem hagy felettébb kísértetni, mint ahogy elszenvedhetnénk. A választottakért megrövidítettnek a nagy nyomorúság napjai is.

Mindhalálig hű csak az marad, aki a világ mulandó örömei helyett az élet koronáját tartja a szeme előtt. Uram, segíts kitartani halálig a bűn elleni harcban, az imádkozásban, a szolgálatban!

Dimény Ernő

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
3 + 11 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 1Móz 2:15–17; Kulcsige: 1Móz 3:6 „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett.”

Ha az Édenkert történetének motívumaira gondolunk, a legtöbbünknek a kígyó és az alma jut eszébe? Honnan jött az alma képe elénk? A válasz a korai egyház tanítóinál keresendő, közülük is Szent Jeromosnál. Jeromost bízta meg I. Damasus pápa, hogy fordítsa le a héber és görög szentírási szövegeket az akkori latin köznyelvre. A latin gonosz és az alma szó pedig ugyanúgy hangzott: malus. A héber a peri szót használja a gyümölcsre, amely vonatkozhat ugyanúgy almára, fügére vagy akár citromra is.