Igehely: 1Tim 6:13–16; Kulcsige: 1Tim 6:16 „Övé egyedül a halhatatlanság, aki megközelíthetetlen világosságban lakik, akit az emberek közül senki sem látott, és nem is láthat: övé a tisztelet és az örökkévaló hatalom.”
Az ember szeretné meglátni, milyen is Isten. Egyszer Fülöp is ezt kérte Jézustól: „Mutasd meg nekünk az Atyát, és az elég nekünk!” Jézus válaszolt: „Aki engem lát, látja az Atyát.”
Találkoztál már Jézussal? Akkor neked is az a küldetésed, amit Pál írt Timóteusnak: Várni Jézust vissza, és addig megtartani „a parancsolatot szeplőtelenül, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenéséig.”
A mai napot kezdd úgy, hogy elhatározod: a cselekedeteddel, beszédeddel bemutatod, milyen is az Isten, aki a Szentlélek által benned él. Gyakran szoktam olvasni és gyakorolni Bálint Zoltán versét:
Úgy élj, hogy az egész világ / Figyeli minden léptedet, / Látja, hogy őszintébb, tisztább vagy, / S kutatja békességedet. / Úgy élj, hogy az egész világ / Ítéli minden léptedet, / Látja, hogy nem egyedül vagy, / S kutatja gyengeségedet. / Úgy élj, hogy az egész világ / Benned Jézust ítéli meg. / Szemükben ő nem több, csak az, / Akinek te képviseled.
Ha a mai napon meglátják bennünk Jézust, akkor a megközelíthetetlen Isten jelenléte, hatása, áldása láthatóvá lesz azok számára, akik keresik őt, de velünk találkoznak. Még.
Kovács Bálint
A kövek fognak kiáltani
Igehely: Lk 19:37–47; Kulcsige: Lk 19:40 „De ő így válaszolt: «Mondom nektek, ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani.»”
Az egyik nagybátyám minden élethelyzetre tudott egy éneket énekelni. Egyszer megkérdezte tőle valaki: Mondja, ha gyászolnak, akkor, ugye, szomorú az énekük? Erre válaszolva elénekelte: „Kapok-e csillagos, ragyogó koronát ama szép honba fent odaát?”
A mai igében Jézust öt nap múlva megfeszítik, és a sokaság felszabadultan dicsőíti, énekelve. Nem tetszett ez mindenkinek akkor se, de most se, ha Istent dicsérő szavak hangoznak el.
Hogy telt a mai napod, kedves olvasó? Tudtad felszabadultan dicsérni Istent? Lehet, hogy nehéz élethelyzetben vagy? „Ne rettegj, akármi sújt téged, Isten gondol reád!” – biztat az énekünk. Dávid, háborús helyzetben ezt írta a 108. zsoltárban: „Kész a szívem arra, Istenem, hogy énekeljek és zengedezzek lelkesen!” Legyen kész a szíved erre, ne a kövek kiáltsanak helyetted, hanem „ti magatok is, mint élő kövek, épüljetek fel lelki házzá” (1Pt 2:5). Az Ószövetségben kőre íratott a törvény, kőből épült az oltár, kőből építettek emlékoszlopot.
Az életed hirdesse, hogy Isten törvénye benned van, Isten oltárán van az életed, ha rád néznek, Istenre emlékeztessen az egész életed!
Kovács Bálint
Új hozzászólás