2024. november 15., péntek

DÉLELŐTT | 
Vándorlás az Úr parancsa szerint

Igehely: 4Móz 9:15-23; Kulcsige: 4Móz 9:23 „Az Úr parancsa szerint maradtak a táborban, és az Úr parancsa szerint indultak el. Megtartották az Úr rendelkezését, az Úr Mózesnek adott parancsa szerint.”

Isten soha nem hagyta vezetés nélkül népét. Csodálatos és félelmetes lehetett, amikor a felhő- és a tűzoszlop megindult, majd megállt. Talán gondoltunk már arra mi is, hogy mennyivel könnyebben lehetett így követni Istent, hiszen láthatóak voltak az égi jelek. Mégis eltévedt az Isten népe, és sokan járnak így ma is. Mi a probléma? Az isteni akarat elfogadása: miért most állunk meg, miért arra megyünk, most nincs kedvem, nincs erőm indulni, másképp gondolom, nem így szeretném! Megannyi emberi kívánság, akarat, amely akadálya lehet az Isten követésének.

Nekünk is adatott vezetés: a testté lett ige, Jézus Krisztus, a Szentlélek, aki hallhatóvá, érthetővé teszi az Isten szavát. Isten népének figyelnie kellett az égi jelekre, nekünk is így kell figyelnünk Isten igéjére, Jézusra, aki példaként élte elénk azt. Nem tévedhetünk el, az igei vezetés mennyei célra tartó ösvényen tart bennünket. Nem elég olvasni, igazodni is kell hozzá. Biztonságot, békességet ad számunkra a követés, hiszen a legnehezebb útszakaszon is velünk van drága Megváltónk, aki bejárta a földi élet útját, tudja, min megyünk keresztül földi vándorlásunk során. Jöjj, kövesd őt!

Mikor adtam utoljára hálát Isten igei vezetéséért? Szoktam-e emlékezni az életem fontos bizonyságaira? Valóságos tekintély számomra az ige?

Kiss János

DÉLUTÁN | 

Mást várjunk?

Igehely: Lk 7:18–28; Kulcsige: Lk 7:18–19 „Mindezt hírül vitték Jánosnak a tanítványai. Ő pedig magához hívatott tanítványai közül kettőt, és elküldte őket az Úrhoz ezzel a kérdéssel: „Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?”

Jézus Krisztust az igéből lehet felismerni, megismerni és elismerni. Az életünk eseményei olykor elbizonytalaníthatnak bennünket, megrendíthetik hitünket, kérdéseket vethetnek fel Jézus követésére vonatkozóan. Kire hallgatunk ilyenkor?

A bűneset története lerántja a leplet a Sátán hazug csapdájáról. Az emberölő taktikája az, hogy megkérdőjelezi Isten igéjének igazságát. Ő a kételkedés magvát ma is megpróbálja elültetni a hívő ember szívében. Kinek hiszünk? A halál, a kárhozat urának, vagy az élet, a világosság Urának? Kitől kérdezünk a bizonytalanság időszakában? János jó helyre, Jézushoz küldte a tanítványait. Isten akkor is válaszolt, az ige ma is válaszol: igazságot tanít, megnyugtat, megerősít, békességet ad, rámutat a mennyei valóságra, amelyet a tények alapján nem lehet letagadni. Láthatjuk ma is az igén keresztül Jézus Krisztus életet mentő munkáját: Vakok látnak, sánták járnak, leprások tisztulnak meg, süketek hallanak, halottak támadnak fel, a szegényeknek hirdettetik az evangélium.

Körülöttünk történnek ma is ezek a csodák, mi is Jézus megváltói munkájának gyümölcsei vagyunk. Van még kérdésünk?

Kiss János

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
3 + 2 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 2Thessz 3:1–12; Kulcsige: 2Thessz 3:4 „Bizalmunk van az Úrban irántatok, hogy amit elrendelünk, azt megteszitek, és meg is fogjátok tenni.”

Pál bízott a gyülekezetben, hogy amit kér tőlük, azt meg is fogják tenni. Pálnak való engedelmességükkel az Istennek való engedelmességüket bizonyították. Engedelmességük abban állt, hogy elhatárolódtak a gyülekezetben megjelenő tévtanítástól, és azoktól, akik tétlenül éltek. Abban mutatkozott meg a megbízhatóságuk, hogy ragaszkodtak a Páltól tanultakhoz. Mi elhatárolódunk-e a gyülekezetben megjelenő bűnöktől? Bűnnek tartjuk-e azt, amit az Írás annak tart, vagy igazodunk a mai kor szokásaihoz, elvárásaihoz? Számunkra ki vagy mi a mérce?