2024. március 16., szombat

DÉLELŐTT | 
Értetlenkedő otthoniak

Igehely: Mt 13:51–58; Kulcsige: Mt 13:54 „És hazájába érve úgy tanította őket a zsinagógájukban, hogy megdöbbenve mondták: Honnan van benne ez a bölcsesség és a csodatevő erő?”

Jézus a tanítványait tanította példázatok által, amit ők nem nagyon értettek meg. Meg is kérdezte: „Megértettétek mindezt?” (51.v.). Jézus arra hívta fel a figyelmüket, hogy amit tőle tanultak, azt tovább kell adniuk másoknak.

Azután Jézus elment, hogy meglátogassa rokonait Názáretben. Ez volt az utolsó alkalom, amikor ott járt. Az ottaniak álmélkodva hallgatták bölcs beszédeit, de mégis csak úgy néztek rá, mint az ács fiára. Ahelyett, hogy elfogadták volna tanításait, előítélettel voltak iránta. Tanításai nem hatottak rájuk. Megbotránkoztak benne. Lenézték az Isten Fiát. Nem ismerték fel benne a Megváltót.

Jézus köztük is tehetett volna csodákat, de ezek az emberek nem igényelték csodatevő hatalmát, nem kívánták áldásait, gyógyító erejét. Ők nem voltak betegek. Ma is sokan megelégednek azzal, hogy ők Isten népe között laknak. Ismernek bizonyos igerészeket, de a bűntől való szabadítást nem igénylik.

Értjük az Igét a maga teljességében? Jézus ma is kész arra, hogy tanítson minket. Az értetlenkedő embereknek majd azt mondja: Távozzatok, nem ismerlek titeket! (Mt 25:12).

Veress Bálint

DÉLUTÁN | 

Testies viselkedés

Igehely: 1Kor 3:1–6; Kulcsige: 1Kor 3:1 „Én tehát, testvéreim, nem szólhattam hozzátok úgy, mint lelkiekhez, hanem csak úgy, mint testiekhez, mint a Krisztusban kiskorúakhoz.”

Kik a Krisztusban kiskorúak? Egy rossz példa jut eszembe gyermekkoromból. Volt egy úgymond „atyafi”, aki szolgálatot is végzett a gyülekezetében, családja volt, felesége, gyerekei. Talált egy fiatalabb, szebb nőt, mint a felesége, hagyott csapot-papot, és elszökött vele. „Hogy tehetett ilyet egy hívő ember?” – kérdezte édesanyám édesapámtól. A válasz: „Ő még kiskorú volt, testies.”

A korinthusi gyülekezetben is sokan kiskorúak, testiesek maradtak. Visszagondoltam saját életemre, és előjöttek olyan alkalmak, amikor én is testiesen, kiskorúan viselkedtem. Hála az Úrnak, hogy nem hagyott magamra! Adott olyan testvéreket mellém, akik segítettek növekedésemben, és Isten kegyelméből ez ma is tart. Voltak, akik tejjel tápláltak, de olyanok is, akik kemény eledellel. Hála az Úrnak értük!

Egy kérdés jön elő többször is bennem: Tudok én kemény eledelt adni valakinek? Előre tudok-e segíteni valakit a lelki növekedésben? Nemcsak nekem, hanem minden keresztyén embernek feladata az, hogy egymást segítsük lelkileg éretté, hitben erőssé válni!

Legyünk hasznos szolgák Isten gyülekezeteiben, akik lelkeket vezetünk Jézushoz, és segítünk a növekedésükben!

Veress Bálint

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
1 + 0 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Mk 1:9–11 (vízkereszt ünnepe) „Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban.  És amikor jött ki a vízből, látta, hogy megnyílik a menny, és leszáll rá a Lélek, mint egy galamb; a mennyből pedig hang hallatszott: «Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.»”

A Biblia világosan tanítja, hogy akik Jézus tanítványai és követői akarnak lenni, azok először megtérnek, majd alá is kell, hogy merítkezzenek (Mt 28:19). A keresztyén gyülekezetekben nem az a kérdés, hogy be kell-e merítkezni, hanem az a vitatott, hogy mikor és milyen formában kell ezt tenni. Bibliai példák sora bizonyítja, hogy amikor valaki megtért, azután alá is merítkezett. Az Úr Jézus, a Megváltónk is példát mutatott ebben. Számára a bemerítkezés szimbolikus cselekmény, ami a halálba való bemerítkezését ábrázolta ki, ami a Golgotán történt, valamint a feltámadását a halálból.