2024. március 14., csütörtök

DÉLELŐTT | 
A mennyek országa példái

Igehely: Mt 13:31–35; Kulcsige: Mt 13:31 „Más példázatot is mondott nekik: Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet vesz az ember, és elvet a szántóföldjébe.”

Az Úr Jézus két újabb példázatát olvassuk a 13. részben. Első a mustármag példázata. A mennyek országa hasonló a mustármaghoz. Ebből a kicsi magból akkora fa lesz, hogy a madarak is fészket rakhatnak az ágai között. Ez példázza Jézust, aki egyedül jött el erre a világra, ahol az Isten országa kezdetben mustármagnyi volt. Ma sokmillióan vannak azok, akik tisztelik Jézust, és meggyökerezett szívükben az ige magva. Így növekedett Isten országa, ami nem egy földi országhoz hasonlít. Azok a tagjai, akiknek a szívében jó talajra talált az igemag, ami elkezd növekedni, és kiteljesedve gyümölcsöt terem. Bennünk is így kell történnie: csírát hajtson, növekedjen és gyümölcsöt, sok gyümölcsöt teremjen. Ez Isten akarata.

Jézus második példázata a mennyek országának a kovászhoz való hasonlítása. Hasonló, de nem ugyanaz. A kovász hatást gyakorol a tésztára, megkeleszti, átalakítja, azután a kemence melege tiszta és finom eledellé teszi.

„Tüzed, Uram, Jézus szítsd a szívemben!” (HH 723.)

Veress Bálint

DÉLUTÁN | 

Az érzéki ember csődje

Igehely: 1Kor 2:13–16; Kulcsige: 1Kor 2:14 „A nem lelki ember pedig nem fogadja el az Isten Lelkének dolgait, mert ezeket bolondságnak tekinti, sőt megismerni sem képes: mert csak lelki módon lehet azokat megítélni.”

Két ellentétes emberről olvasunk az Igében: nem lelki ember és lelki ember. A nem lelki ember nem fogadja el Isten Lelkének dolgait. Mit értünk az alatt, hogy nem lelki ember? Azt, hogy nem fogadta be az Istentől jött tanítást. Isten szent, az Ő tanítása is szent. Szentlelke által küldi el tanításait, amelyeket csak lelki emberek tudnak befogadni. A nem lelki ember hiába olvassa vagy hallja az igét, nem marad meg benne.

Isten örök, az Ő tanítása is örök, mert azt akarja, hogy az ember ezáltal örök életet nyerjen. Ha befogadtuk a tőle jövő tanításokat, nekünk is tovább kell azt adnunk, úgy, ahogy Jézus tanítványai tették. Nem szabad hozzátegyünk, sem elvegyünk belőle. Csak a teljes Írás hasznos a tanításra (2Tim 3:16).

Az érzéki ember hajlamos, hogy a saját gondolatait is hozzácsatolja az Istenéhez. Ez úgy néz ki, mintha Istent akarná kioktatni. Isten azért küldte el Szentlelkét, hogy megtanítson bennünket minden igazságra. Kell tudnunk, hogy a mi igazságunk olyan, mint a szennyes ruha (Ézs 64:5). A saját igazságunk csődbe visz bennünket!

„Vigyázz és gyakran merülj hő imába…” (HH 760)

Veress Bálint

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
7 + 3 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 2Sám 14:18–24; Kulcsige: 2Sám 14:22 „Ekkor Jóáb arcával a földet érintve leborult, és áldotta a királyt. Azután ezt mondta Jóáb: Ma tudta meg szolgád, uram, királyom, hogy jóindulattal vagy hozzám, mert teljesítetted, ó király, szolgád kérését.”

A történetünkben Joáb próbálja megenyhíteni Dávid szívét, aki megharagudott fiára, Absolonra, mivel megölte testvérét, Amnónt. Joáb ravasz csellel próbálja megnyerni a király jóakaratát. Úgy néz ki, ő is azon az elven volt, mint Pál apostol: az alkalmat áron is meg kell vásárolni.

Dávid felismeri a ravasz félrevezetést, mégis könyörületes lesz, és teljesíti Joáb kérését. Vajon mi hányszor cselekszünk Joábhoz hasonlóan? Sokszor ravaszul becsempésszük imáinkba vágyainkat, de a végén alázatoskodva hozzátesszük: legyen meg a te akaratod.