2024. július 10., szerda

DÉLELŐTT | 
Isten szeretetből ad kőszív helyett hússzívet

Igehely: Ez 36:24–32; Kulcsige: Ez 36:26 „Új szívet adok nektek, és új lelket adok belétek: eltávolítom testetekből a kőszívet, és hússzívet adok nektek.”

Izráel nem érdemelte meg, de Isten a saját neve tisztességéért új jövőt biztosít nekik. Isten tisztító munkája nem külső, hanem a szív átváltoztatásával és a Lélek beköltözésével történik. A kőszív képtelen felelni Isten hívására, de akinek hússzíve van, az kész hallgatni Isten szavára. „Megszabadítalak benneteket minden tisztátalanságotoktól. Parancsolok a gabonának, megsokasítom, és nem hozok rátok éhínséget. Megszaporítom a fák gyümölcsét és a mező termését, hogy ne csúfoljanak többé benneteket éhínség miatt a népek.” (Ez 36:29–30)

Van valami, aminek igazán örülhetünk: Isten irántunk való hűsége: „Ha hűtlenek vagyunk, Ő hű marad” (2Tim 2:13). A pusztai vándorlás idején a sok zúgolódás, elégedetlenség miatt Isten megbünteti népét mérges kígyókkal. A nép felismerte, hogy ez a bűnük jogos büntetése, és esedezve kéri Mózest, hogy járjon közbe Istennél a bűnbocsánatért. Isten megparancsolja Mózesnek, hogy emeljen egy érckígyót, és ez az érckígyó lett az életük mentése, sebeik gyógyulása.

Ugyanígy mi is felemelhetjük bűneinket, hibáinkat Istenhez, és bízhatunk benne, hogy meggyógyít. Isten szeret, még akkor is, ha eltévelygünk, és engedünk a kísértéseknek; ha hűtlenek vagyunk, ő akkor is hű marad. Térjünk hát meg teljes szívvel hozzá!

Mucsi-Bálint János

DÉLUTÁN | 

Hitből való választás

Igehely: Zsid 11:24–26; Kulcsige: Zsid 11:25 „Mert inkább választotta az Isten népével együtt a sanyargatást, mint a bűn ideig-óráig való gyönyörűségét.”

A Zsidókhoz írt levélben olyan hithősökről olvasunk, akik vállalták a nélkülözést, a szenvedést, a gyötrelmeket, amelyek olykor halállal végződtek. A szerző felsorolja a csodákat is, amelyeket hit által átéltek. Hit által omlanak le Jerikó falai, hit által maradt életben a parázna Ráháb, hit által vonultak át a Vörös-tengeren stb.

Vannak próbák, vannak fenyítések napjainkban, a mi életünkben is. Figyeljük meg, mit mond Isten igéje: „Szenvedjétek el a fenyítést, hiszen úgy bánik veletek az Isten, mint fiaival. Hát milyen fiú az, akit nem fenyít az apja?” A gonosz elleni küzdelem élet-halál harc, a szenvedés emberi megítélés szerint nagyon negatív dolog, és a legtöbb esetben feltörnek belőlünk a miértek. Azonban Isten arra használja a próbákat életünkben, hogy a tökéletesség felé vezessen minket. Minden próba, betegség az Úr kezében eszköz, és ő fenntartja magának a jogot, ami a használatukat illeti, de ezeket mindig áldás követi: javunkra vannak.

Válaszd, drága Olvasóm, a Jézus követését! Azt ígérte: „Elmegyek, hogy helyet készítsek”, és tudd meg, ott nála van a te helyed és az én helyem is!

Mucsi-Bálint János

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
2 + 0 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 1Kor 5:1–6 Kulcsige: 1Kor 5:5 „Átadjuk az ilyet a Sátánnak teste pusztulására, hogy lelke üdvözüljön az Úrnak ama napján.”

A gyülekezetben megtűrt bűn fertőzi a közösséget, megszomorítja azokat, akik a szentség útján járnak. Nem emberi ítélkezésről beszél itt az apostol, hanem a Lélek által kapott tekintélyről, amellyel a szentek közösségét ruházza fel az Úr. Lelepleződik a nyílt vagy titkos bűn. Ahhoz, hogy a bűnös megtérjen, szükséges, hogy a közösség elhatárolódjon a bűntől. A korinthusi hívők ahelyett, hogy a helyreállás érdekében ideiglenesen kiközösítették volna a megtérni nem akaró bűnöst, dicsekedtek a bűnnel, és védték a vétkest. Pedig „Vétkesek közt cinkos, aki néma” (Babits Mihály, Jónás könyve).