2024. december 30., hétfő

DÉLELŐTT | 
Köszönet a kérés teljesítéséért

Igehely: 2Sám 14:18–24; Kulcsige: 2Sám 14:22 „Ekkor Jóáb arcával a földet érintve leborult, és áldotta a királyt. Azután ezt mondta Jóáb: Ma tudta meg szolgád, uram, királyom, hogy jóindulattal vagy hozzám, mert teljesítetted, ó király, szolgád kérését.”

A történetünkben Joáb próbálja megenyhíteni Dávid szívét, aki megharagudott fiára, Absolonra, mivel megölte testvérét, Amnónt. Joáb ravasz csellel próbálja megnyerni a király jóakaratát. Úgy néz ki, ő is azon az elven volt, mint Pál apostol: az alkalmat áron is meg kell vásárolni.

Dávid felismeri a ravasz félrevezetést, mégis könyörületes lesz, és teljesíti Joáb kérését. Vajon mi hányszor cselekszünk Joábhoz hasonlóan? Sokszor ravaszul becsempésszük imáinkba vágyainkat, de a végén alázatoskodva hozzátesszük: legyen meg a te akaratod.

Dávidhoz hasonlóan Isten minden alkalommal jól ismeri szívünk szándékát, mégis milyen sokszor eleget tesz kérésünknek! Tanuljuk meg, hogy Istent nem lehet becsapni. A mi korlátaink a Mindenhatót nem korlátolják. Sokkal jobb nyíltan kitárni szívünk vágyát, és a mi mennyei Atyánk jóakaratára bízni magunkat, aki készséggel megadja szívünk óhaját.

Ravaszsága ellenére dicséret jár Joábnak, mert miután teljesül kívánsága, nem felejti el megköszönni a király jóságát. Milyen vágyadat teljesítette Isten az utóbbi időben? Tudtál-e hálát adni, és tiszta szívből dicsőíteni őt érte? Itt az ideje hálát adni Istennek a sokszor rosszul megfogalmazott, mégis meghallgatott kérésekért.

Sütő Árpád

DÉLUTÁN | 

Az Úrban való öröm

Igehely: Neh 8:13–18; Kulcsige: Neh 8:17 „Lombsátrakat készített tehát a fogságból hazatért egész gyülekezet, és lombsátrakban lakott. Bizony nem tettek így Izráel fiai Józsuénak, Nún fiának az ideje óta egészen eddig. Igen nagy volt az öröm.”

Izráel népe örömünnepet tart hálából, hét napig. Ünneplésüknek több oka is volt. Elsősorban befejezték Jeruzsálem kőfalának az újjáépítését, másodsorban, amint összegyűltek a hálaadásra, újra felfedezték Isten szavát. Ezsdrás pap felolvasta a törvényt, és amint megértik, amit olvasnak, úgy döntenek, hogy azonnal alkalmazzák is.

Vajon amikor olvasom Isten törvényét, mennyire hoz változást az életemben, a tetteimben, szokásaimban? Vajon amikor Isten Igéjéből megértem, hogy változtatni kell, megteszem-e? Azok az emberek, akik igazak akarnak lenni Isten előtt, és növekedni akarnak az Istennel való személyes kapcsolatban, azt teszik, ami világossá vált számukra abból, ami meg van írva.

Amikor engedelmeskedünk Istennek, betölti a szívünket az Úrban való öröm. Izráel népét betöltötte ez az öröm, és nem tartották hosszúnak még a hét napig tartó ünneplést sem.

Sajnos, igen gyakori az is, hogy megértjük, milyen változásokat kell véghez vinni, de nem vagyunk hajlandóak megtenni azokat. Ilyenkor az örömünk is elvész. Válasszuk az engedelmességet, hogy így Isten törvénye öröm forrásává válhasson az életünkben!

Sütő Árpád

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 14:1–7 Kulcsige: ApCsel 14:1 „Ikóniumban szintén bementek a zsidók zsinagógájába, és úgy hirdették az igét, hogy a zsidókból is, a görögökből is igen sokan lettek hívőkké.”

A nyíltan, bátorsággal hirdetett ige, amit Isten Szentlelkének a munkája erősít meg, mindenképpen reakciót fog kiváltani: vagy ellenszenvet, vagy megtérést. A hívő embernek tudatosítania kell magában, hogy az evangélium hirdetésének ára van. Azok, akik az evangéliumnak ellene állnak, mindent meg fognak tenni, hogy elhallgattassák az üzenet hirdetőjét. Pál és Barnabás pontosan azt tapasztalták meg, amire annak idején Jézus figyelmeztette a tanítványait: „Emlékezzetek arra az igére, amelyet én mondtam nektek: Nem nagyobb a szolga az uránál.