2024. december 26., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Szabadítót támasztott

Igehely: Lk 1:67–75; Kulcsige: Lk 1:69 „Erős üdvözítőt támasztott nekünk szolgájának, Dávidnak házából.”

Zakariás szája megnyílik, és elénk adja a szabadítás evangéliumának ígéretét. Isten cselekvésére mutat, amely által Jézusban nyilvános örömüzenetté válik Isten meglátogatása.

A legnagyobb karácsonyi ajándéka Istennek ez a szabadítás. Az emberek bűnös szokások rabságában vergődnek. De aki behívja, és engedi, hogy uralkodjék életén, az szabad lesz (Jn 8:32). Nemcsak a bűn következményeitől, hanem annak erejétől is megszabadít. „Erős üdvözítőt támasztott nekünk” (69.v.). Az ő ereje és hatalma látható nemcsak a teremtettségben, a történelemben, hanem megváltásunkban is, szabadító munkájában. Krisztus ereje megszabadít megkötözöttségeinkből, újjáteremti életünket (2Kor 5:17). Engedjük és kérjük, hogy formáljon, alakítson, megerősítsen.

Uram Jézus, már a neved is prófécia volt arról, hogy te leszel a szabadító. Adj erőt, hogy ne legyek gyengeségeim, kedélyhullámzásaim rabszolgája. Add, hogy ne engedjek az indulatnak, csüggedésnek, önteltségnek, titkos bűnöknek és semmi gonoszságnak. Te tudsz segíteni a kísértés órájában és megóvni. De ha már megtörtént a baj, nálad van a kegyelem és a bocsánat. Segíts „szentségben és igazságban járni életem minden napján” (75.v.).

Székely Béla Dániel

DÉLUTÁN | 

A bűnösök közé jött

Igehely: 1Tim 1:12–17; Kulcsige: 1Tim 1:15 „Igaz az a beszéd, és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött el a világba, hogy a bűnösöket üdvözítse, akik közül az első én vagyok.”

Ha az embernek a legnagyobb szüksége az egészség lenne, Isten egy orvost küldött volna, ha a szórakozás, egy kabarémestert, ha a gazdagság, egy gazdasági szakértőt küldött volna. De az ember legnagyobb problémája a bűn, az elveszett állapot. „Igaz az a beszéd, és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött el a világba, hogy a bűnösöket üdvözítse, akik közül az első én vagyok” (15.v.). „Bűnnek tengerében voltam, elmerülve teljesen, szörnyű helyzetemről ottan, nem tudtam én semmit sem. Ó, de Jézus látott engem, értem mennyből földre jött, megkeresett a mélységben, mindörökké áldom őt” (ÚHH 259.). Mária is elmondta énekében: „mert nagy dolgokat tett velem a hatalmas” (Lk 1:49).

Mi is, Pálhoz hasonlóan, ezekre a kérdésekre kell válaszoljunk: Milyen volt az életem mielőtt Jézus Krisztust megismertem volna? Mi indított az Úr felé, hogyan ismertem meg őt? Milyen változást vett az életem, miután átadtam magam az Úr Jézusnak?

Te hogyan válaszolsz ezekre a kérdésekre? Csak, mint bibliai igazságot, elfogadod, vagy új életben járó ember vagy?

Székely Béla Dániel

 Napi áhítat

Igehely: 2Tim 2:19–21 „Az Isten által vetett szilárd alap azonban megáll, amelyre ez van pecsételve: «Ismeri az Úr az övéit, és hagyja el a gonoszt mindenki, aki az Úr nevét vallja!» Egy nagy házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fa- és cserépedények is, amazokat megbecsülik, emezek pedig közönséges használatra valók. Ha tehát valaki megtisztítja magát ezektől, megbecsült, megszentelt edény lesz, az Úrnak is hasznos, és minden jó cselekedetre alkalmas.”

Az életünk során különféle kapcsolataink vannak. Ezek sokszor tágabb vagy szorosabbra fűzött viszonyokat hoznak létre. Pálnak szoros kapcsolata volt Timóteussal, a hitben szeretett fiával, mert olyan mély témákat osztott meg vele, amelyeket nem akárkivel lehet megbeszélni. A házon belüli dolgokat csak a házhoz tartozók tudhatják. Gondolkozzunk most el, hogy nekünk van-e ilyen szoros kapcsolatunk valakivel, és mit beszélünk meg vele?