Igehely: Róm 13:11–14; Kulcsige: Róm 13:12 „Az éjszaka múlik, a nappal pedig már egészen közel van. Tegyük le tehát a sötétség cselekedeteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit.”
Igeszakaszunk egy felhívással kezdődik. Pál ébresztgeti a testvéreket. Úgy látja, hogy az idő sürget a megtérésre. A földi létet éjszakának nevezi, amit múlni vél. Az előző versekben buzdít a szeretet megélésére, amely egyenlő a törvény betöltésével. Ezt gyakorlati lépésekkel is magyarázza: A bűnös cselekedeteket el kell hagyni, fel kell cserélni a világosság fegyvereivel. Nappal, a világosságban tisztességesen kell élni, azonosulni Krisztussal. A testünk táplálását nem tiltja, hanem óv a bűnös hajlamok, vágyak dédelgetésétől. Legyen számunkra is ez a mai napnak a zsinórmértéke.
Tartsuk szem előtt, hogy szeressünk, és hadd legyen látható a napi cselekedeteinkben is, hogy Krisztushoz tartozunk, az ő harcos katonái vagyunk, az ő fegyverzetével harcolunk. Kérjük az Urat, vigye győzelemre a mai harcainkat is!
Tóth József
Mindennap áldalak téged
Igehely: Zsolt 145:1–21; Kulcsige: Zsolt 145:2 „Mindennap áldalak téged, dicsérem nevedet mindörökké.”
Dávid egy fogadalommal kezdi a zsoltárt: mindig áldani akarja Istene nevét, aki az ő királya. Dávid tudta, mit jelent királynak lenni. Ő is király volt. De Istent tartotta a saját királyának. Ő a királyok Királya. Csodálva magasztalja az Urat másokkal együtt, és felsorolja nagyságos, csodás tetteit. Kegyelmes, irgalmas az Úr, türelme hosszú, szeretete nagy, mindenkihez jó és irgalmas. Országa, uralma örökkévaló. Törődik az elesettel, nyomorulttal, megelégít minden élőlényt kegyelmesen. Méltó, hogy áldja őt ezért minden teremtménye, hisz fel sem tudjuk sorolni, mennyi jót tett velünk. Mondjuk el másoknak is Isten hatalmát, hűségét, gondviselését.
Dávid bátorít arra is, hogy bízzunk Istenben, mert akik őt szeretik, azoknak imáját meghallgatja és gondjukat viseli. Tartsunk egy rövid áttekintést a nap végén, és ne feledjünk hálát mondani a napi gondviselésért. Dicsőítsük, áldjuk mi is őt Dáviddal és a minket körülvevőkkel!
Tóth József
