Igehely: 5Móz 30:11–14; Kulcsige: 5Móz 30:14 „Sőt inkább nagyon közel van hozzád az ige, a szádban és a szívedben van, teljesítsd hát azt!”
„Isten megfoghatatlan, megérthetetlen, egész életünkben keresni kell, de csak keveseknek adatik meg, hogy egyáltalán megsejtsenek belőle valamit.” – Talán így lehetne összegezni az emberi okoskodások évezredes eredményét. Van is ebben valami. Ha a magunk útján akarjuk őt megtalálni, pont erre juthatunk. Ám Isten kijelentette magát igéjében. A római levél szerint teremtményeinek értelmes vizsgálata révén is meglátható az ő örök hatalma és istensége. Tehát aki kijelentése útján akarja megismerni, az megtapasztalhatja, mennyire igazak Mózes szavai: „nagyon közel van hozzád az ige, a szádban és a szívedben van, teljesítsd hát azt!”
Bár ez az utóbbi kis mondatocska erősen megnehezíti a dolgot. Fényt derít arra, hogy a tudás – bármennyire is fontos – csak üres beszéd, ha nem kapcsolódik hozzá cselekedet: „Teljesítsd!” Aki azt hiszi, hogy hangzatos igazságok hangos kimondásával rendbe lehet hozni az életünket, nagyon téved. Üres fecsegés, ha hűségről beszél egy áruló, ha tisztességről a tolvaj, ha pontosságról az örök késő, és kitartásról az, aki az első nehézségnél feladja. Nem kellene ennek fényében átgondolnunk, hogy vajon egybecseng-e az, amit mondunk, azzal, ahogy élünk?
Kulcsár Tibor
Saul engedetlensége
Igehely: 1Sám 15:10–11,16–26; Kulcsige: 1Sám 15:22 „Reggel korán fölkelt Sámuel, hogy találkozzék Saullal. De ekkor azt jelentették Sámuelnek, hogy Saul Karmelbe érkezett, és ott emlékoszlopot állított magának. Azután megfordult, továbbment, és lement Gilgálba.”
Hogy juthat el egy király attól, hogy Isten kiválasztotta, Lelkével betöltötte, addig a pontig, hogy Isten elfordul tőle, és kimondja: Elvetlek magamtól?
Hátborzongató életút a Saulé. Az önfejű ember mintapéldája, aki nem akarta megtanulni az engedelmességet. Talán úgy gondolta, hogy a király attól király, hogy mindent megtehet, amit csak akar. De Isten népében nem ez a rend. A királynak elsőként kellett volna példát mutatnia az Isten iránti engedelmességben. De ő nagy és erős akart lenni – legalábbis az emberek szemében...
„Az összeomlást gőg előzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság.” (Péld16:18) Erről szól Saul élete. De lehet, hogy nekünk, Isten mai népének is hasonló problémáink vannak? Tele vagyunk nagyravágyó célokkal. Isten akaratának keresése helyett már rég magunk fogalmazzuk meg a célokat, s az azokhoz vezető utat is magunk jelöljük ki. Isten maximum megáldhatja. De miért is ne áldaná meg?! Hisz annyi áldozatot hozunk érte, nem igaz?!
Nos, azért nem áldja meg, mert nem Krisztus szaladgál utánunk, hanem nekünk kellene követnünk őt. A követés azt jelenti, hogy ő megy elöl, mutatja az utat... Az engedelmesség egyenlő a követéssel. Az engedetlenség pedig nem egy kis huncutság, hanem bálványimádás...
Kulcsár Tibor
Új hozzászólás