2024. augusztus 15., csütörtök

DÉLELŐTT | 
A fenyítés haszna

Igehely: Zsid 12:4–11; Kulcsige: Zsid 12:11 „Az első pillanatban ugyan semmiféle fenyítés nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, később azonban az igazság békességes gyümölcsét hozza azoknak, akik megedződtek általa.”

Jézus úgy mutatta be a mennyei Atyával megélt kapcsolatát, hogy az mindannyiunk számára elérhető és valóságos lehet. Úgy mutatta be az Örökkévaló szeretetét, mint egy törődő édesapa kedvességét. A zsidó férfiak számára az ötödik parancsolat megtartása magától értetődő, születésüktől beléjük nevelt cselekvés volt, aminek természetes része volt a szeretetből és féltésből fakadó fenyítés. Ezt a fenyítéket a legtöbben örömmel fogadták, mert elhitték, hogy ettől függ, hogy hosszú életet élhetnek-e békességben.

Meg van írva, hogy ha Isten megfedd, az annak a jele, hogy szeret (Péld 3:11–12; Jel 3:19), sőt boldog lehetsz, mert neki van terve arra, hogyan állítsa helyre az életedet (Jób 5:17–18). Ha Jézus példája szerint elhiszed, hogy az Atya téged gyermekének fogadott, sőt Szentlélek Isten által újjá is szült téged, akkor ne legyen kétség szívedben, hogy ő szeret téged, és ha ez kölcsönös, mindent javadra fordít (Róm 8:28).

Képes vagy-e fölismerni az élet nehézségeiben, hogy azokat nem ellened, hanem érted adta vagy engedte meg mennyei Atyád?

Győri Gábor

DÉLUTÁN | 

Az evangélium titka

Igehely: Ef 3:1–13; Kulcsige: Ef 3:6 „Hogy tudniillik a pogányok örököstársaink, velünk egy test, és velünk együtt részesek az ígéretben is Krisztus Jézusért az evangélium által.”

Számtalanszor kellett már vitatkoznom olyanokkal, akik azt állították, hogy a kárhozat nem létezik, és mindenki üdvözülni fog. Ezek az emberek gyakran hivatkoznak például erre az igére mondván: Isten olyan kegyelmes, hogy még a pogányok is üdvözülnek. A pogányok alatt pedig a hitetlen embereket értik. De ez így helytelen felfogás. Mivel az Úr csak Izráel leszármazottainak jelentette ki magát, és csak velük kötött szövetséget, ez a kifejezés automatikusan a bálványokat, vagy más isteneket imádó embereket is jelentette egy zsidó számára. Attól kezdve viszont, hogy Jézusban Isten minden népnek kijelentette magát, ez a szó az újszövetségi szóhasználatban csupán annyit jelent, hogy nem zsidó.

Az ígéretet, amit megkapott Ábrahám (1Móz 12:3), Izsák (1Móz 26:4) és Jákób (1Móz 28:14), így hangzott: „utódod által nyer áldást a föld minden nemzetsége.” Vagyis az ősatyáknak adott ígéretben, amit a zsidóság a mai napig érvényesnek tart, már eredetileg is ott volt, hogy az áldás, Isten kegyelme minden népre vonatkozni fog. Ez a kinyilatkoztatás rejtve maradt mindaddig, amíg Jézusban be nem teljesedett.

Az evangélium titka tehát nem az, hogy végül kivétel nélkül mindenki üdvözülni fog, hanem az, hogy Isten mindenkit kegyelmébe fogad, aki Úrnak vallja Jézus Krisztust.

Győri Gábor

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
2 + 0 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 2Kir 2:1–18; Kulcsige: 2Kir 2:11 „Amikor azután tovább mentek, és beszélgettek, hirtelen egy tüzes harci kocsi jelent meg tüzes lovakkal, és elválasztotta őket egymástól. Így ment föl Illés forgószélben az égbe.”

Erre a történetre gyakran úgy szoktunk hivatkozni, mint amikor Illés tüzes szekéren ragadtatik el az Úrhoz. Az ige viszont csak annyit említ, hogy ,,Hirtelen egy tüzes harci kocsi jelent meg tüzes lovakkal, és elválasztotta őket egymástól. Így ment föl Illés forgószélben az égbe.” De valóban a tüzes szekér is jelen volt. Elizeus szempontjából jelentős, hogy élete következő nagy krízisében lát újra tüzes szekereket (2Kir 6:17). A tűz jellemzően Isten ítéleteként jelenik meg, az Édenből való kiűzetés óta (tüzes pallos).