Igehely: Zsolt 90:1-17; Kulcsige: Zsolt 90:12 „Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!”
Két idős ember találkozott a piacon. Hallottam, ahogy azt mondja az egyik: „Tudod, nekem már minden nap kegyelem!” Jó volt hallani! Jó, ha az idős ember megelégedett. Még akkor is, ha életünk nagyobb része hiábavaló fáradság (10. v.). Vagy ahogy Jákób mondja a fáraónak: „Vándorlásom éveinek a száma 130 esztendő. Életem rövid volt, tele rossz napokkal” (1Móz 47:9).
Szinte nevetséges, mikor gratulálunk a születésnaposoknak, hogy elértek egy bizonyos életkort. Mintha az az ő érdemük lenne! Akkor van baj, ha az ember ezt tényleg magának tulajdonítja: „hát egészségesen éltem!” Mózes ezt másképp látja: „Uram, te voltál!” Vagy ahogy Jeremiás látta: „Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: Minden reggel megújul, nagy a te hűséged!” (JSir 3:22-23). Azt szokták mondani az igen idős, nagyon beteg emberre: „Meg vannak számlálva a napjai.” Igen, Istennél mindannyiunknak meg vannak számlálva a napjaink.
Imádkozzunk azért, hogy tanítson az Úr úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk! „Hálát adok, Uram, az életért, csak rólad énekel hegy, völgy, s a rét. A napokat te számolod, Uram, én mindenért hálát adok.” (HH 268.)
Dóczé Bálint
Az Úr dicsősége elhagyja Jeruzsálemet
Igehely: Ez 11:14-16, 22-25; Kulcsige: Ez 11:23 „Fölszállt az Úr dicsősége a városból, és megállt azon a hegyen, amely a várostól keletre van.”
Ismerős a bibliai történet, amikor Izráel népe elhagyta az Urat, Istent mégis maguk mellett szerették volna tudni, ezért elvitték a szövetség ládáját a csatába. Azonban csúfos vereséget szenvedtek, mert az Úr dicsősége elhagyta őket (1Sám 4). Saul, Izráel királya is jól indult, de miután vétkezett, eltávozott tőle az Úr Lelke (1Sám 16:14). Napjainkban is ismerünk embereket, akik jól indultak, de elhagyták az Urat, és szégyenére vannak az Ő nevének. Ugye, kedves testvérem, te nem tartozol közéjük? Te az Urat, a Krisztust szentnek tartod a szívedben (1Pt 3:15)? „És ne szomorítsátok meg az Isten Szentlelkét, aki által el vagytok pecsételve a megváltás napjára” (Ef 4:30). Tudod, ugye, hogy a tested a benned levő Szentlélek temploma (1Kor 6:19)?
Nem véletlen, hogy a Szentlélek galamb formájában jelenik meg az Úr Jézus bemerítkezésénél. A galambot a tenyeredből etetheted. De ha durván elkergeted, megbántódik, és otthagy, lehet, hogy vissza se jön többé. „Ezért tehát szeretteim... félelemmel és rettegéssel munkáljátok üdvösségeteket” (Fil 2:12). „A Szentlelket ne űzzed el, világba, ó, vissza ne menj! Üdvözítődhöz futnod kell, mikor teszed, ó, mért ma nem?” (HH 44.)
Dóczé Bálint
Új hozzászólás