2023. október 24., kedd

DÉLELŐTT | 
Gyülekezetben követhető példaképeket találhatunk

Igehely: 1Thessz 2:8-12; Kulcsige: 1Thessz 2:10 „Ti vagytok a tanúim és az Isten: milyen szentek, igazak és feddhetetlenek voltunk közöttetek, akik hisztek.”

Nagy szíve van Pál apostolnak. Belefér a tegnap esti Ige szerint a Filippi Gyülekezet, de benne van a Thesszalonikában élő közösség is. Kapcsolataink, amelyek akár több gyülekezethez is kötnek bennünket, sok példaképpel gazdagítanak. Milyenek mások a gyülekezetben, mennyire példamutató az életük, követhetőek-e?
Azonban a kijelölt Ige magunk felé fordítja a tekintetünket, és önvizsgálatra serkent. Vajon milyennek látnak bennünket a közelünkben élők? Nézzünk néhány kiemelt üzenetet a levélből.
Hiszen emlékeztek – Így igaz. Emlékeznek. Jóra, és rosszra egyaránt.
Dolgoztunk – példamutatás a napi feladatok végzésben is.
Szentek, igazak, feddhetetlenek voltunk – mi vajon elmondhatjuk ezt?
Intettünk, buzdítottunk, kérve kértünk – az eredményes szolgálathoz szeretettel kell cselekedni, mondani, hinni.
Ma tekints hálaadással példaképeidre, és légy példa mások számára! Élj Istenhez méltó módon, és bátoríts másokat is erre az életmódra, mert erre hív és így vár az Úr.

Mészáros Kornél

DÉLUTÁN | 

Az isteni időszámítás

Igehely: 2Pt 3:8-10 „Az az egy azonban ne legyen rejtve előttetek, szeretteim, hogy az Úr előtt egy nap annyi, mint ezer esztendő, és ezer esztendő annyi, mint egy nap. Nem késlekedik az Úr az ígérettel, amint egyesek gondolják, hanem türelmes hozzátok, mert nem azt akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy mindenki megtérjen. De el fog jönni az Úr napja, mégpedig úgy, mint a tolvaj, amikor az egek recsegve-ropogva elmúlnak, az elemek égve felbomlanak, a föld és a rajta levő alkotások is megégnek.”

Mennyi az idő? Amikor olvasod ezt az elmélkedést és az órádra tekintesz, ugye érzed, hogy mennyire nehéz jól megítélni a rövid és hosszú idő fogalmát. Akik már nem vagyunk fiatalok és visszaemlékezünk gyermekkorunkra, az agyunk egy pillanat alatt képes előhozni a sok évtizeddel ezelőtti képeket, hangokat, ízeket, illatokat, és szinte megelevenedik a múlt, miközben a jelenben vagyunk.
Az Úr ura az időnek és a térnek. Nem él az idő „fogságában”, hiszen Örökkévaló. Várja az üdvözülőket, a tanítványokat, a szolgákat. Még vár, ma még vár.
De el fog jönni az Úr napja! Földi életünk, amelyben a világ jól érzi magát, egyszer lezárul. Mint Noé napjaiban, ma sem érzik a felelősséget. Azonban nem is az idő a legfontosabb kérdés, hanem a jövő. Mert készülni kell rá, készen kell lenni a nagy találkozásra.
Hogy válaszolsz az Ő hívására? Várod visszajövetelét? Számítasz arra, hogy a biztosnak látszó földi lét „nyugalma” recsegve-ropogva elég?
Készülj fel a találkozásra, és érj boldogan célba!

Mészáros Kornél

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
2 + 11 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 1Móz 2:15–17; Kulcsige: 1Móz 3:6 „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett.”

Ha az Édenkert történetének motívumaira gondolunk, a legtöbbünknek a kígyó és az alma jut eszébe? Honnan jött az alma képe elénk? A válasz a korai egyház tanítóinál keresendő, közülük is Szent Jeromosnál. Jeromost bízta meg I. Damasus pápa, hogy fordítsa le a héber és görög szentírási szövegeket az akkori latin köznyelvre. A latin gonosz és az alma szó pedig ugyanúgy hangzott: malus. A héber a peri szót használja a gyümölcsre, amely vonatkozhat ugyanúgy almára, fügére vagy akár citromra is.