Igehely: 2Kor 4:7-12; Kulcsige: 2Kor 4:7 „Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak.”
Az olvasott igében egy kincsről beszél az apostol, mégpedig arról a nagy kincsről, hogy a halandó embernek lehetősége van megismerni a hatalmas Istent. Isten dicsőségét Jézus Krisztus által hordozhatjuk a mi halandó „cserépedény” testünkben. Fel tudjuk-e fogni, micsoda kiváltság ez? Mégis azt a legnehezebb megértenünk, hogy annak ellenére, hogy a Mindenható Lelke él bennünk, ez mégsem jelenti azt, hogy minden rossz körülmény és nehézség távol marad az életünkből. Sőt! Pál kemény dolgokat említ itt: szorongatás, üldözés, letiprás és halálos veszélyek. Ezek nem kellemes dolgok, és mégis a hívő ember életének a részét képezhetik annak ellenére, hogy Isten gyermekei és a tőle kapott Lélek van bennük. Bennünket viszont bátorítson az, hogy ígéret szerint Isten velünk lesz, bármilyen nehézség is következzen az életünkbe. Ha szorongatnak is minket, nem szorítanak be, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe. Üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak. Ilyen a hívő ember élete, ha Jézus Krisztus él benne. Tapasztaltad már ezt?
Ifj. Szivák Emil
Az Úr dicsősége köztünk – kötelez!
Igehely: Ez 43:1-9; Kulcsige: Ézs 43:7 „mindenkit, akit rólam neveztek el, akit dicsőségemre teremtettem, formáltam és alkottam.”
A prófétai látomás leírása az Úr dicsőségének megjelenéséről rámutat néhány alapelvre, hogy hogyan kell nekünk a mindenható Istenhez viszonyulnunk, aki egyben édes Atyánk is. Ő „könyörülő és irgalmas, késedelmes a haragra és nagykegyelmű”, de „megemésztő tűz” is, aki részrehajlás nélkül ítél meg tettei szerint mindenkit. Mi hajlamosak vagyunk csak a kegyelmes Istent látni, és a következő pillanatban már vissza is élünk a kegyelemmel, és nem adjuk meg Neki az Őt megillető tiszteletet és imádatot. Figyeljük meg, mit tesz Ezékiel próféta, amikor meglátja az Úr dicsőségét? „Arcra borultam” - olvassuk. Vajon mi hogy érkezünk meg az istentiszteletre? Átérezzük annak a kiváltságnak a súlyát, hogy Isten jelenléte és dicsősége ott van?
Mivel szennyezték be Izráel fiai az Úr templomát? Paráznasággal, bálványimádással és utálatos cselekedeteikkel. Ezért az Úr haragja elbánt velük. De azonnal felhangzik a kegyelem ígérete is, ha az Úr népe felhagy mindezekkel, az Úr azt ígéri: „köztük fogok lakni örökre.”
Ifj. Szivák Emil
Új hozzászólás