2023. március 11., szombat

DÉLELŐTT | 
Új parancsolat

Igehely: Jn 13:31-38; Kulcsige: Jn 13:34 „Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást!”

Júdás elment. Az Úr Jézus azt hirdeti, hogy kereszthalála megdicsőülésének az eszköze. Az Ő megdicsőülése nem öncélú. Isten iránti teljes engedelmességével és az emberek iránti önfeláldozó szeretetével Istent dicsőíti. Ennek következményeként Isten is megdicsőíti Őt. Itt nemcsak a megváltás győzelme utáni megdicsőülésre utal Megváltónk, hanem arra a dicsőségre, amellyel korábban is rendelkezett az Atyánál (Jn 17:4–5). A jó Mester tudja, hogy a „kis idő”, valamint távozása és az, hogy a tanítványok magukra maradnak, fájdalmas az övéi részére. Gyöngéden szólítja meg, gyermekeinek nevezve őket (Jn 13:33). Érdekes az Úr magatartása, hiszen e búcsúbeszéd után mindenképpen megnyilvánult a tanítványok szeretete Mesterük iránt. Miért épp most adja az Úr az új parancsolatot, és miért új ez a parancsolat? Azért, mert tudta, hogy új korszak veszi kezdetét tanítványai életében, és Ő saját szeretetével ad új tartalmat a szeretetnek áldozathozatala által, ezért mondja: „ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást” (Jn 13:34).
Ez a gyakorlati krisztusi szeretet kell az Úr tanítványainak az ismertetőjele legyen. Nekünk ma mi az ismertetőjelünk?

Gergely Pál

DÉLUTÁN | 

Az önfejű vezető

Igehely: 1Kir 12:4-13; Kulcsige: 1Kir 12:13 „Ám a király keményen válaszolt a népnek. Nem fogadta meg a tanácsot, amit a vének adtak neki.”

Isten terveiben nincs tévedés, akaratát mindig kész és képes megvalósítani, Őt abban senki és semmi nem gátolhatja meg. Bizonyság erre ez a történet is.
Az Úr Ahijjá próféta által előre megmondta az ország kettészakadását. Salamon halála után Sikembe gyűlt össze az egész Izráel, hogy Roboámot királlyá tegye. A nép a terhek könnyítését kérte. Úgy tűnt, az által, hogy a válaszadásra három napot kért, bölcsen viselkedik. Kikérte a vének és az ifjak tanácsát. Három nap után összegyűlt a nép, hogy meghallgassa Roboám válaszát. A vének tanácsa a nép számára könnyítést, az ifjak tanácsa súlyosbítást tartalmazott. Salamon fia a fiataloktól kapott tanácsot fogadta el. Óriási hibát követett el, hiszen így ő is hozzájárult az ország kettészakadásához.
Önfejűsége abban nyilvánult meg, hogy a vének jó tanácsa helyett a neki tetszőt, az ifjak tanácsát követte. Az eredmény szomorú. Tíz törzs felett, Izráelben Jeroboám lett a király. Dávidért az Úr meghagyta, hogy a maradék, vagyis Júda fölött Roboám uralkodjék.
Az önfejűség káros, a rossz tanács is. Őrizzen ezektől minket a Mindenható! Bízzunk az Úrban, legyen mindig Ő a tanácsadónk! Tanácsa jó, hasznos és áldásos, engedelmeskedjünk vezetésének!

Gergely Pál

 Napi áhítat

Igehely: 5Móz 1:29–38 Kulcsige: 5Móz 1:36 „Csak Káléb, Jefunne fia fogja meglátni azt, neki és fiainak adom azt a földet, amelyet bejárt, mert ő hűségesen követte az Urat.”

Józsué és Káléb a hit emberei voltak. A próbákban megerősödött a hitük, mert bíztak Isten ígéretében. A nép miért hátrált meg? Valószínűleg azért, mert a láthatókra néztek és megijedtek. Mózesről azonban azt olvassuk: „Hit által hagyta el Egyiptomot, nem félt a király haragjától, hanem kitartott, mint aki látja a láthatatlant” (Zsid 11:27). Az, hogy ő nem ment be a földi Kánaánba, részben a nép számlájára írható: „Rám is megharagudott az Úr miattatok, és azt mondta: Te sem mégy be oda” (5Móz 1:37). Láthatjuk, hogy a hit, a bizalom és a hűség mellett fontos az engedelmesség is.