2023. május 16., kedd

DÉLELŐTT | 
Jó példa az odaszánásra Macedóniából

Igehely: 2Kor 8:1-6; Kulcsige: 2Kor 8:5 „És nemcsak azt tették, amit reméltünk, hanem először önmagukat adták az Úrnak, és aztán nekünk, az Isten akaratából.”

Jónak lenni jó. Biztosan ismeri a kedves olvasó a karácsonykor látható tévéműsort, amiben valamilyen szervezet támogatására gyűjtenek adományokat. Több százmillió forintnyi adakozás gyűlik ilyenkor. Kiktől? A kimutatás szerint a kis jövedelmű, vagy kisnyugdíjas emberek adják az összeg nagy részét. Igaz lehet rájuk, hogy erejük felett is segítenek.
A macedón közösség is így segítette a jeruzsálemi szegény testvéreket. Ők nemcsak a korinthusiaknak példák, hanem nekünk is. Mit tanulhatunk tőlük? Könyörögve, esedezve kérték, hogy részt vehessenek az adakozás szolgálatában. Ez annak a nagy döntésnek az eredménye, miszerint ők önmagukat odaadták az Úrnak.
Testvérem! Te kérni szoktad, hogy részt vehess a szolgálatban, vagy inkább kéreted magad? Esedezel, hogy kivehesd a részed, vagy másoknak kell könyörögni, hogy végre vállalj valamit? Mivel rendelkezhet az Úr az életedben? Ha magadat neki adtad, akkor a lényeddel együtt minden az övé.
Csodálatos, hogy a macedón gyülekezet ereje felett adakozott. Mit is jelenthet ez? Ezen érdemes gondolkodni.

Takács Zoltán

DÉLUTÁN | 

Isten ereje: a kereszt Igéje

Igehely: 1Kor 1:18-25; Kulcsige: 1Kor 1:18 „Mert a keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik üdvözülünk, Istennek ereje.”

Van-e olyan egyetem, ahol az üdvösséget hirdetik meg a tanulmányok céljaként? Nincs ilyen. A legkiemelkedőbb elit egyetem sem nyújthatja az üdvösséget. Bármilyen tudást, tapasztalatot halmoz fel egy iskola, igaz lesz rá, hogy Isten bolondsággá tette a világ bölcsességét. Ez nem azt jelenti, hogy nincs értelme és bizonyos értelemben haszna annak, amit átadnak, de a leghasznosabbat nem képesek nyújtani. Nem tudnak üdvösségre vezetni.
Ezzel szemben a sokak által bolondságnak, haszontalanságnak, idejét múlt, üres fecsegésnek minősített igehirdetés által üdvözíteni tudja Isten a hívőket. Az igehirdetés ugyanis nemcsak ismeretet ad át, hanem erőt közvetít. Mégpedig Isten erejét, ami képes a bűnös embert üdvösségre vezetni. A keresztről való beszéd bolondságnak tűnhet. Aki komolyan veszi, annak a megtartást, az üdvösséget fogja jelenteni.
Gondold végig, hogy ezen a világon csak tudásra vágysz, vagy üdvösséget jelentő ismeretre is? Minek tartod a keresztet? Mit tartasz fontosnak Jézus szolgálatából? Igaz-e már rád is, hogy nem akarsz másról tudni, csak Jézus Krisztusról, róla is, mint megfeszítettről?

Takács Zoltán

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
2 + 0 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 1Móz 2:15–17; Kulcsige: 1Móz 3:6 „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett.”

Ha az Édenkert történetének motívumaira gondolunk, a legtöbbünknek a kígyó és az alma jut eszébe? Honnan jött az alma képe elénk? A válasz a korai egyház tanítóinál keresendő, közülük is Szent Jeromosnál. Jeromost bízta meg I. Damasus pápa, hogy fordítsa le a héber és görög szentírási szövegeket az akkori latin köznyelvre. A latin gonosz és az alma szó pedig ugyanúgy hangzott: malus. A héber a peri szót használja a gyümölcsre, amely vonatkozhat ugyanúgy almára, fügére vagy akár citromra is.