2023. június 27., kedd

DÉLELŐTT | 
Isten az utolsókig is elküldi szolgáit

Igehely: 2Krón 24:15-22; Kulcsige: 2Krón 24:19 „Küldött hozzájuk prófétákat, hogy térítsék meg őket az Úrhoz. Azok figyelmeztették is őket, de nem figyeltek rájuk.”

Jójádá főpapnak nagy tekintélye volt az egész ország előtt. Ragaszkodott Istenhez és bátran képviselte az Úr akaratát a nép előtt. Jóás ennek az istenfélő főpapnak a családjában nevelkedett, majd trónra jutása után is bölcs tanácsadókkal volt körülvéve. Jójádá főpap halála után Jóás elfordul az Úrtól, és a bálványtisztelet újra beköltözik a nép életébe. Isten haragja jóllehet felgerjedt a népre, mégsem sújtott le ítéletével azonnal. Prófétákat küldött, akik leleplezték a bűnt, és mutatták a kivezető utat. Jóás szíve ekkora már annyira megkeményedett, hogy Zakariást, Jójádá főpap fiát, akivel együtt nőttek fel, halálra kövezik a templom udvarában, mert hirdeti a megmentő igét. Ugyanakkor ez volt az utolsó lehetőség is, amikor még visszafordulhattak volna, de nem ragadták meg. Ezután nem szólt többet Isten. Engedte népét, hogy járjon azon az úton, amelyiken akar.
Kedves testvérem, nagy kegyelem az, ha Isten még szól hozzánk, és meg tud érinteni az Igén keresztül. Ma azért imádkozzunk, hogy soha ne keményedjen meg a szívünk, hanem legyünk engedelmes cselekvői az igének.

Dr. Gál János

DÉLUTÁN | 

Nem önmagunkat hirdetjük

Igehely: 2Kor 4:1-6; Kulcsige: 2Kor 4:5 „Mert nem önmagunkat hirdetjük, hanem Krisztus Jézust, az Urat, önmagunkat pedig mint szolgáitokat Jézusért.”

Sok gyülekezetben olvasható a szószék felett a következő igevers: „Mi pedig a megfeszített Krisztust prédikáljuk” (1Kor1:23a). Azonban az egyre jobban elvilágiasodó közösségekben Krisztus egyre inkább a háttérbe szorul, miközben az ÉN egyre nagyobb teret kap. Én hogyan tértem meg, én milyen engedelmes és fontos szolgája vagyok az Úrnak, hogyan munkálkodik Isten általam, és még sorolhatnánk. Egyre nagyobb népszerűséget kap az is, ha a tanítás arról szól, hogyan váljunk sikeres keresztyénekké, vagy mit tegyünk másként azért, hogy elégedettebb és boldogabb hívők legyünk. Az ilyen prédikációk háttérbe szorítják Krisztus golgotai keresztáldozatát, és az ember kerül a figyelem középpontjába.
Pál apostol ezekben az igeversekben arra szólít fel minket, hogy az evangéliumot mentesítsük mindentől, amik mi magunk vagyunk, hogy egyedül Krisztus látszódjék azon keresztül! Ez azonban nem jelent személytelenséget. Isten munkálkodik bennünk, ez az Ő dicsősége, nem a mi érdemünk.
Törekedjünk arra, hogy bárhol bármivel szolgálunk, Krisztusra mutató legyen a beszédünk, és ezt támassza alá az életünk.

Dr. Gál János

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
2 + 0 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 1Thessz 2:13–20; Kulcsige: 1Thessz 2:14 „Mert ti, testvéreim, hasonlóvá lettetek az Isten gyülekezeteihez, amelyek Júdeában vannak, és a Krisztus Jézusban hisznek, mivel ugyanazokat szenvedtétek el ti is a saját népetektől, mint ők a zsidóktól.”

Amint a thesszalonikai gyülekezet megszületett, egy új valóságban is találták magukat. A helyi gyülekezet identitása nem abban merül ki, hogy Krisztus és mi, thesszalonikaiak. Pál kinyitja az ablakot, és megmutatja az új testvéreknek, hova is kerültek: „Mert ti, testvéreim, hasonlóvá lettetek az Isten gyülekezeteihez, amelyek Júdeában vannak, és a Krisztus Jézusban hisznek, mivel ugyanazokat szenvedtétek el ti is a saját népetektől, mint ők a zsidóktól” (14.v.).