2023. június 22., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Mások hasznát is nézzétek!

Igehely: Fil 1:27-2:5; Kulcsige: Fil 2:4 „És senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is.”

Néhány hete találkoztam egy baptista hívő asszonnyal. Amikor beszélgettünk, kiderült, hogy már régen nyugdíjba mehetett volna a 40 éves lehetőséggel élve, de nem tudott. A cég, ahol dolgozik, éveken keresztül bejelentés nélkül foglalkoztatta. A bökkenő csak az, hogy ez a vállalkozás egy baptista vállalkozó cége. És ez a baptista tulajdonos alázza meg ily módon munkavállalóit, lopja meg őket nyugdíjukból, táppénzalapjukból, semmizi ki jogaikból a kiszolgáltatott munkavállalókat, köztük saját lelki testvéreit is. Csak a maga hasznát, nyereségét nézi, semmi más nem számít.
Isten igéje arra tanít bennünket, hogy ne legyünk haszonlesők, nyereségvágyók. Az Úr Jézus Krisztus sem a maga hasznát, kényelmét kereste, hanem a mi üdvösségünket. Ha Urunkhoz akarunk hasonlítani, nézzük meg, miben használhatunk, szolgálhatunk másoknak, vegyük figyelembe mások érdekeit is, ne csak a magunkét! Ha ilyen kísértésbe esünk, mindig tegyük fel magunkban a kérdést: Mit tenne most Jézus?

Dobos Péter

DÉLUTÁN | 

Sáfársággal bízattam meg

Igehely: 1Kor 9:15-18; Kulcsige: 1Kor 9:15 „Én azonban ezek közül egyikkel sem éltem. De nem azért írtam nektek ezeket, hogy velem is így történjék ezután. Mert jobb volna inkább meghalnom, mint hogy valaki dicsekedésemet alaptalanná tegye.”

Pál apostol arról ír, hogy őt sáfársággal bízta meg Isten, az evangélium, az örömhír hirdetésével, erről kell majd számot adnia. Nem mindenkinek ez a megbízatása, különböznek a kegyelmi ajándékok, különböznek a szolgálatok is. A sáfárság azonban minden hívő életében megjelenik.
Pál ezt írja a Római levélben: „Mivel pedig a nekünk adatott kegyelem szerint különböző ajándékaink vannak, eszerint is szolgálunk” (12:6-8). Utána felsorolja: prófétálás, tanítás, buzdítás, adakozás, elöljáró, könyörülő – és ez a felsorolás nem teljes. Minden szolgálati képességünket sáfárságra kaptuk, és egyszer számot kell adni Istennek, a megbízónknak, hogyan sáfárkodtunk ezekkel.
Soha nem értettem, hogy ha valakinek nyilvánvalóan Istentől való képessége van valamire, miért akar egészen más, olyan területen szolgálni, amire nincs ajándéka Istentől. Csábítóak a látványos, sok ember által csodált „divatos” szolgálatok, de nem minden hívő embernek ez a tálentum adatott.
Kérd el Istentől, milyen sáfársággal bízott meg téged, miben kell hűségesnek bizonyulnod!

Dobos Péter

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
13 + 1 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Mk 1:9–11 (vízkereszt ünnepe) „Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban.  És amikor jött ki a vízből, látta, hogy megnyílik a menny, és leszáll rá a Lélek, mint egy galamb; a mennyből pedig hang hallatszott: «Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.»”

A Biblia világosan tanítja, hogy akik Jézus tanítványai és követői akarnak lenni, azok először megtérnek, majd alá is kell, hogy merítkezzenek (Mt 28:19). A keresztyén gyülekezetekben nem az a kérdés, hogy be kell-e merítkezni, hanem az a vitatott, hogy mikor és milyen formában kell ezt tenni. Bibliai példák sora bizonyítja, hogy amikor valaki megtért, azután alá is merítkezett. Az Úr Jézus, a Megváltónk is példát mutatott ebben. Számára a bemerítkezés szimbolikus cselekmény, ami a halálba való bemerítkezését ábrázolta ki, ami a Golgotán történt, valamint a feltámadását a halálból.