2023. június 12., hétfő

DÉLELŐTT | 
Jónás kétségei Istenről

Igehely: Jón 2:1-11; Kulcsige: Jón 2:5 „Én már azt gondoltam, hogy eltaszítottál magadtól, és nem láthatom többé szent templomodat.”

Jónás bűnbánata magával hozta a felelősség vállalását is. De amíg ez nem történik meg, a „bűnbánat” kimerülhet a mentségek keresésében. Ez nem sokat ér. Az igazi bűnbánat nagy sebe a léleknek. A szív legrejtettebb zugait is felkavarja. A tisztulás érinti az egész embert. A bűnbánó felismeri és kéri Isten uralmát élete fölött. Tudja, hogy Isten büntetése jogos és igazságos lenne. Ettől összeroskad, elesetté válik.
Ne higgyük, hogy összeomlásaink kárunkra vannak. Mert csupán az önbizalomból, dicsőségvágyból, mások lenézéséből épített légváraink omlanak össze. Ezekért pedig nem kár. Az Úr Jézus megmondta, hogy e világon nyomorúságunk lesz (Jn 16:22). A nehéz helyzet sokszor mégis meglepetésként ér. Pedig a szenvedés nem annak a jele, hogy elhagyott az Isten. „A szenvedés tüze miatt, amely megpróbáltatásul támad közöttetek, ne háborogjatok, mintha valami meglepő dolog érne titeket! Sőt amennyiben részetek van Krisztus szenvedésében, megjelenésekor is ujjongva örültök majd” (1Pét 4:12-13).
A nyomorúságban szépítés nélkül tárhatjuk Isten elé bajainkat, tudva, hogy Ő könyörül rajtunk. Nem enged elveszni. A szenvedés is csak megszabott ideig tarthat. De amikor elvégezte jellemünk formálását, véget vet neki, és elhozza a felüdülés idejét.

Hegyi András

DÉLUTÁN | 

Romlás vagy áldás a gyülekezetben

Igehely: Jak 3:13-18; Kulcsige: Jak 3:13-14 „Kicsoda bölcs és értelmes közöttetek? Mutassa meg a magatartásával, hogy mindent bölcs szelídséggel tesz! Ha pedig keserű irigység és viszálykodás van a szívetekben, ne vétkezzetek az igazság ellen azzal, hogy bölcsességetekkel kérkedtek.”

Meg kell tisztulnia annak, akit Isten szolgálatba akar állítani, mert ez elhívásának része (Jn 15:2). Nem maradhatnak lelkén az irigykedés, büszkeség, gyűlölködés foltjai. Plátón is tudta: nem lehet valakinek erős oldala a hit, de gyenge oldala a becsület. Minél több ember néz fel rá, annál fontosabb, hogy önmagára legyen elsősorban gondja (1Tim 4:12-16). Enélkül a vezető jelleme sötét foltjait rávetíti a gyülekezetre. Saját hibáit, bűneit a gyülekezeten kéri számon. Ő is, a gyülekezet is szenved ettől. Ez a „sötét folt” lehet: lelki sekélyesség, tudatlanság, a rosszra befolyásolhatóság, akaratgyengeség, a kitartás hiánya, kényelemszeretet, rejtett hatalomvágy, látszatra való törekvés, burkolt önimádat, túlérzékenység stb. Isten segít, hogy ezek kitisztuljanak, hogy ne a sötét dolgokat, hanem Isten jellemvonásait vigyük bele a szolgálatunkba.
Ha kibontakozhatnak munkánk nyomán az emberek, akkor nem a jellemünk sötét foltjai dominálnak kapcsolatainkban sem, hanem az isteni kegyelem. A bizalom megvonása bénítólag hat mindenkire. Ha bízunk valakiben, csak akkor segíthetünk rajta. Lelki egészségünk mértéke fokozódik, ha azok is vagyunk, akinek látszunk. Jellemünk Jézusnál csiszolódik az isteni bölcsesség által.

Hegyi András

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
6 + 2 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 1Móz 2:15–17; Kulcsige: 1Móz 3:6 „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett.”

Ha az Édenkert történetének motívumaira gondolunk, a legtöbbünknek a kígyó és az alma jut eszébe? Honnan jött az alma képe elénk? A válasz a korai egyház tanítóinál keresendő, közülük is Szent Jeromosnál. Jeromost bízta meg I. Damasus pápa, hogy fordítsa le a héber és görög szentírási szövegeket az akkori latin köznyelvre. A latin gonosz és az alma szó pedig ugyanúgy hangzott: malus. A héber a peri szót használja a gyümölcsre, amely vonatkozhat ugyanúgy almára, fügére vagy akár citromra is.