Igehely: Mk 7:24-30; Kulcsige: Mk 7:29 „Jézus ezt mondta neki: Ezért a szavadért, mondom, menj el, leányodból kiment az ördög.”
Az édesanya nagyon fontos közvetítő szerepet töltött be gyermeke szabadulásának érdekében. Ennek az édesanyának az életében olyan tulajdonságokat ismerhetünk fel, amelyek szükségesek, hogy meglegyenek azokban, akik közbenjárnak Jézusnál olyan emberekért, akiknek élete a démoni lelkek hatalmában van.
Az alázat többféleképpen megnyilvánult az anya életében. Először is: Jézus lába elé borult, ami a tisztelet kinyilvánításának a jele volt. Másodszor, nem sértődött meg amiatt, hogy Jézus is úgy kezelte őt, mint ahogy általában a zsidók kezelték a pogányokat, ugyanis azt gondolták magukról, hogy ők a fiak, a pogányok pedig kutyák, vagyis tisztátalanok. A kitartás is jellemezte az anya életét. Ennek az alapja a hit volt, amit az a tudat táplált, hogy olyan emberek is részesülnek Isten áldásában, akik arra nem méltók: „Uram, a kutyák is esznek az asztal alatt a gyermekek morzsáiból” (28.v).
Az ige késztessen alázatra, és munkálja bennünk a hitet, hogy kitartóan hozzuk Isten elé mindazon személyeket, akik az ördög uralma alatt vannak!
Fekete Csaba
Az első diakónusok
Igehely: ApCsel 6:1-7; Kulcsige: ApCsel 6:3-4 „Hanem válasszatok ki magatok közül, testvérek, hét férfit, akikről jó bizonyságot tesznek, akik telve vannak Lélekkel és bölcsességgel, és őket állítsuk be ebbe a munkába, mi pedig megmaradunk az imádkozás és az ige szolgálata mellett.”
Az apostolok nem tudtak a gyülekezetben minden szolgálati területen helytállni, ezért olyan probléma keletkezett, amit orvosolni kellett. A görögül beszélő zsidók úgy látták, hogy az özvegyeik mellőzve vannak, és nem részesülnek olyan ellátásban, mint a héber özvegyek. A diakónusok megválasztása bizonyítja, hogy az első gyülekezetben mennyire körültekintően végezték a különféle szolgálatokat. Az apostolok fontossági sorrendet állítottak maguknak: az igehirdetés és az imádkozás szolgálatát nem látták jónak elhanyagolni más jellegű szolgálatok miatt. A szegények megsegítésének szolgálatát a gyülekezetben nagyra becsülték, hiszen gondosan ügyeltek arra, hogy milyen kritériumok alapján válasszák meg a diakónusokat, akik ezen területen szolgálnak majd. A jó bizonyság, a Lélek teljessége nélkülözhetetlen követelmény volt a megválasztott személyek életében.
Imádkozzunk azért, hogy egy szolgálati terület se legyen elhanyagolva gyülekezeteinkben, és azért is, hogy olyan személyek végezzék, akiknek életében Isten neve megdicsőül (Mt 5:16)!
Fekete Csaba
Új hozzászólás