2023. július 13., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Egy béna, akit a barátai vittek Jézushoz

Igehely: Mt 9:1-8; Kulcsige: Mt 9:6 „De azért, hogy megtudjátok, az Emberfiának van hatalma bűnöket megbocsátani a földön – ekkor ezt mondta a bénának: Kelj fel, vedd az ágyadat, és menj haza!”

Jézus gyógyításai közül az egyik legnagyobb jelentőséggel, figyelemfelkeltő erővel bír a ma olvasott eset. Mindenekelőtt megfigyelhetjük, hogy a béna tehetetlensége és másokra való utaltsága nem volt akadály, hanem sokkal inkább lehetőség Krisztus hatalmának a megnyilvánulására.
Azt olvassuk, hogy barátai vitték őt Jézushoz, akik hitét látva Jézus kijelentette, hogy: „Bízzál, fiam, megbocsáttattak a te bűneid” (9:2). Ezzel a kijelentésével Jézus igazolta, hogy a testi gyógyulás előtt sokkal nagyobb horderővel bír a lelki gyógyulás, és az a bizonyosság, hogy bűnei megbocsáttattak Krisztusban. Az írástudók szíve gonoszsága miatt Jézus megmutatta mind a fizikai, mind a lelki gyógyításhoz kapott hatalmát.
Milyen jelentőséggel bír a barátok közbenjárása, hisz itt ők voltak az eszközök tehetetlen barátjuk meggyógyulásában. Hadd legyen ez bátorítás mindannyiunknak: akár te viszel másokat Jézushoz, akár neked van szükséged gyógyulásra, ne tétovázz, menj elébe hittel! Tapasztald meg hatalmát! Légy tanúja és átélője annak, hogy Krisztusnak van hatalma kiemelni téged, szeretteidet bármily nyomorúságból!

Deák Zsolt

DÉLUTÁN | 

Romlás vagy áldás a gyülekezetben

Igehely: Jak 3:13-18; Kulcsige: Jak 3:13-14 „Kicsoda bölcs és értelmes közöttetek? Mutassa meg a magatartásával, hogy mindent bölcs szelídséggel tesz! Ha pedig keserű irigység és viszálykodás van a szívetekben, ne vétkezzetek az igazság ellen azzal, hogy bölcsességetekkel kérkedtek.”

A gyülekezet nemcsak az áldások helye, hanem sajnálatos módon a romlás helyévé is válhat. Három ellentét bemutatásával teszi érthetővé Jakab apostol, hogy mi választja el az áldást a romlástól a gyülekezetben.
1. Kétféle bölcsesség. Van felülről, Istentől származó bölcsesség, de van nem Istentől származó bölcsesség is, ami földi, testi és ördögi (3:15). Az Isten szerinti bölcsesség útjáról világosan beszél a Biblia: „A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme, és a Szentnek a megismerése ad értelmet” (Péld 9:10).
2. Kétféle megnyilvánulás. A hamis bölcsesség ismertetőjelei: keserű irigység, viszálykodás, kérkedés és hazugság az igazsággal szemben. Az Istentől származó bölcsesség ismertetőjelei viszont: bölcs szelídség, tisztaság, békeszeretet, méltányosság, engedékenység, irgalom és jó gyümölcsök, nem részrehajló és nem képmutató.
3. Kétféle eredmény. A világi bölcsesség viszálykodást (Ádám és Éva), zűrzavart (Bábel tornya), mindenféle gonosz tettet eredményez (amikor a magunk elméjére támaszkodunk). Az Istentől származó bölcsesség viszont igazságot és békességet terem azoknak, akik teljes magatartásukkal erre törekszenek (3:18).

Deák Zsolt

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
4 + 5 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 1Móz 2:15–17; Kulcsige: 1Móz 3:6 „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett.”

Ha az Édenkert történetének motívumaira gondolunk, a legtöbbünknek a kígyó és az alma jut eszébe? Honnan jött az alma képe elénk? A válasz a korai egyház tanítóinál keresendő, közülük is Szent Jeromosnál. Jeromost bízta meg I. Damasus pápa, hogy fordítsa le a héber és görög szentírási szövegeket az akkori latin köznyelvre. A latin gonosz és az alma szó pedig ugyanúgy hangzott: malus. A héber a peri szót használja a gyümölcsre, amely vonatkozhat ugyanúgy almára, fügére vagy akár citromra is.