Igehely: Mt 3:13-17; Kulcsige: Mt 3:16 „
Sokszor olvasunk a Bibliában a megnyílt az égről, amely az Isten és ember közötti kapcsolatot szimbolizálja.
1. Az egyik legfontosabb esemény Jézus Krisztus földre jövetele volt, amikor megnyílt a menny. Otthagyta a menny dicsőségét, emberi testet öltött magára. Angyalok sokasága kísérte el az Isten Fiát. Istenünk csodálatos szeretete és kegyelme lett nyilvánvalóvá Jézus Krisztus jövetelében, hogy elvégezze a megváltás munkáját, és reménységet adjon az Őt követők számára.
2. Jézus bemerítkezésénél szintén olvashatunk arról, hogy megnyílt az ég: „Amikor pedig Jézus megkeresztelkedett, azonnal kijött a vízből, és íme, megnyílt az ég, és látta, hogy Isten Lelke mint egy galamb aláereszkedik, és őreá száll.” A keresztségben az önátadás csodálatos példája van előttünk. Ennek kettős üzenete van: a múltbeli bűnökkel való szakítás és azok temetése, valamint a jövő odaszánása Jézus Krisztusnak. Jézusnak nem voltak bűnei, megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan, kivéve a bűnt. A múltat nem kellett eltemetnie, de a jövőre nézve odaáldozta magát, és az Atya akaratát cselekedte. Elődeink ezt megértették a Szentírásból és gyakorolták. Az anabaptisták így határozták meg: a „felnőttkeresztség, bemerítkezéssel, a tudatos választás és a lélektől való újjászületés jelképeként”. Az Atya bizonyságtétele látható és hallható volt a Fiúról, akiben gyönyörködött.
3. Megnyílt az ég a megdicsőülés hegyén is: „íme, fényes felhő borította be őket, és hang hallatszott a felhőből: Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm, őt hallgassátok!” (Mt 17:5). A Jézussal levő három tanítvány hallotta, amint az Atya igazolta Fiát.
4. István vértanú a halála előtt látta a megnyílt eget: „Íme, látom a megnyílt eget és az Emberfiát, amint Isten jobbja felől áll” (ApCsel 7:56). Jézus Krisztus meghalt és feltámadt. Miután elvégezte a megváltás munkáját, felemeltetett az Atya jobbjára. István látta az Emberfiát, akinek kezébe leteheti lelkét.
Ma még nyitva van az ég, még lehet rendezni a kapcsolatunkat Istennel, ehhez pedig szükség van megtérésre, engedelmességre és Jézus Krisztus követésére.
Papp Dezső
Imaáhítat: Adjunk hálát a hitükben kitartó elődeinkért!
Bibliaóra: Élj becsületesen az Úr előtt! – 3Móz 19:9-18, 30-37 (3Móz 19:37) – Zsid 11:13
A vezető és hősei
Igehely: 1Krón 12:1-2, 8-23 (9-24), 38-40 (39-41); Kulcsige: 1Krón 12:19 „Ekkor Amászaj, a harmincak vezére lélekkel eltelve így szólt: Tied vagyunk, Dávid, veled tartunk, Isai fia! Békesség, békesség neked! Békesség segítőidnek, mert megsegít téged Istened! Erre magához fogadta őket Dávid, és csapatparancsnokokká tette őket.”
A Krónikák könyvében történelmi és földrajzi beszámolóval találkozunk. A mostani igénk azoknak világosan érthető, akik ismerik az 1Sám 27. fejezetet. Dávid Saul elől menekült a filiszteusok földjére, és Siklágban telepedett le feleségeivel és emberei házanépével. Egy év és négy hónapig tartózkodtak ott.
Dávid, a vezető, és hősei a száműzetés idején: a vitézek Dávidhoz mentek Siklágba, és vezetőként tisztelték és szolgálták. Azt olvassuk az igében, hogy kiváló vitézek csatlakoztak hozzá. Az összes törzs említésre kerül, akik Dávidhoz csatlakoztak. Ebből láthatjuk a Dávid széles körű támogatottságát: „Ekkor Amászaj, a harmincak vezére lélekkel eltelve így szólt: Tied vagyunk, Dávid, veled tartunk, Isai fia! Békesség, békesség neked! Békesség segítőidnek, mert megsegít téged Istened! Erre magához fogadta őket Dávid, és csapatparancsnokokká tette őket” (19. v.).
Dávid hősei kiváló vitézek. A második igeversben olvasunk a benjáminitákról, akik Saul rokonai voltak, de elégedetlenek voltak a királlyal. Nagyon bátrak és ügyesek voltak a harcban. Íjászok voltak, a nyilak kilövésében tapasztalt harcosok. Nagyon jó parittyázók voltak, jól tudták a köveket dobálni jobb és bal kézzel. A gáditák is, akik Dávidhoz csatlakoztak, kiváló vitézek voltak. Harcra készen álló emberek, akik pajzzsal és dárdával voltak felszerelve. Kinézetük is le van írva: arcuk olyan, mint az oroszláné, nem volt kellemes látvány az ellenségnek. Lábaik gyorsak, mint a zergék a hegyen, nem a menekülésben, hanem az ellenség üldözésében. Rajtuk kívül még sokakat felsorol a krónikás, akik Dávidhoz pártoltak.
A vezető és hősei kapcsolata. A harcosok nyíltan kiálltak vezetőjük mellett, őszinték és hűségesek voltak. „Dávid azonban kivonult eléjük, és így kezdett beszélni hozzájuk: Ha békés szándékkal jöttetek hozzám, hogy segítségemre legyetek, szívesen leszek együtt veletek. De ha el akartok árulni ellenségeimnek, holott az én kezemhez nem tapad erőszak, látni fog és megbüntet atyáink Istene!” (18.v.)
A Dávid serege nőtt és gyarapodott. Imádkozzunk azért, hogy a mi vezetőnk, Jézus Krisztus tábora is gyarapodjon napról napra!
Papp Dezső
