Igehely: Jn 5:30-38; Kulcsige: Jn 5:34 „Nekem azonban nincs szükségem embertől való bizonyságtételre, hanem azért mondom ezeket, hogy ti üdvözüljetek.”
Keresztyén környezetben felnőve sokszor természetesnek veszünk dolgokat. Például azt, hogy Isten létezik, hogy szeret minket, hogy Jézus szavai teljes autoritással rendelkeznek. De az első században élőknek, és ma is sokak számára ezek nem egyértelmű tények.
Sokszor kevésbé tartjuk lényegesnek a ma olvasott szakaszt, pedig ezek hitünk alapjai! Ha Jézus szavai nem hihetőek, akkor az, hogy Jézus meg akar tartani bennünket, az sem. De hála Istennek, hogy Jézus szavai teljesen hitelesek! Az élet igéit hirdeti, melyeknek a célja az, hogy a szavára hallgatók, annak engedelmeskedők megmeneküljenek.
Mikor adtunk utoljára hálát Istennek ezekért az egyértelmű, létfontosságú igazságokért? Mikor adtunk utoljára hálát, hogy a hitünk nemcsak érzéseken, legendákon, hanem szilárd és valós alapokon áll? Ezért hát, testvéreim, ha valaha megkérdőjeleznék a hitünket, merjünk bátran és nyíltan beszélni, vallást tenni, mert hitünk Jézus szavaira épül, amelyek teljesen hihetőek, és teljes tekintéllyel rendelkeznek!
Moroz Tamás
Az egységes istentisztelet
Igehely: Ef 2:19-22; Kulcsige: Ef 2:21 „Akiben az egész épület egybeilleszkedik, és szent templommá növekszik az Úrban.”
„Ki vagyok én igazán?” – teszi fel a kérdést Pintér Béla egyik énekében, de nemcsak ő, hanem minden ember valamikor élete folyamán. Pál apostol kihangsúlyozza a hívők számára, hogy Jézusban kik is ők valójában. A 19. igeversben a pogányságból megtértek önazonosságát erősíti. Ezek a hívők már nem idegenek, Jézus által ugyanolyan polgárai Isten országának, mint a Jézusban hívő zsidók. Jézusban már szentek, Isten szolgái, ők is Isten házát képezik a zsidó hívőkkel együtt. A választófal le lett rontva, és már nincs különbség zsidó és nem zsidó hívők között.
Számunkra is emlékeztető ez, hiszen az, hogy Isten jelenlétében lehetünk, nem egy természetes dolog. Jézus nyerte meg számunkra ezt a jogot és kiváltságot. Másrészt arra emlékeztet, hogy Isten házát maga az Isten építi, egységben és egységre. Isten együtt épít bennünket. Egymás által és egymás mellett. Ezért törekedjünk mi is az egységre, hisz a gyülekezet egységben épül.
Végezetül emlékeztetlek, testvérem, arra a kiváltságra, hogy te is polgára vagy Isten országának, és a gyülekezet (Isten házának) tagja. Bátorítalak, hogy törekedjünk együtt a gyülekezet egységére, mert ez a Legfőbb Építőmester munkája!
Moroz Tamás
