Igehely: Mt 18:21-22; Kulcsige: Mt 18:22 „Jézus így válaszolt: Mondom neked, nemhogy hétszer, hanem még hetvenszer hétszer is.”
Sok embert tudnánk jellemezni pusztán cselekedetei alapján. Talán rólunk is van sokak szívében egy olyan kép, ami azt tükrözi, hogy milyenek vagyunk. Ma nem az a fontos, hogy nekünk mi a véleményünk egymásról, hanem hogy mit mond rólunk az Úr. Mint tudjuk, a szeretet legnagyobb cselekedete a megbocsátás. Ezt leginkább Isten bizonyítja, aki maga a szeretet, és minden bűnünket megbocsátotta. Mivel az Úr Jézus idejében gyakran merült fel a megbocsátás fontossága, ezért a Péter által feltett kérdésre: „Hányszor bocsássak meg az én testvéremnek?” – az Úr Jézus részletes magyarázatot adott. Mégpedig azért, hogy Péterrel együtt mindenki önmagára ismerjen, hogy mennyire adósa az Úrnak.
Kedves olvasó, voltál-e már haragban embertársaddal? Te is felteszed a kérdést, hányszor kell megbocsátani? Láthatóak rajtad a megbocsátás jellemvonásai, ami Krisztusra mutat? Ha igen, akkor te már elmondhatod magadról bátran, hogy lehet jellemvonás a megbocsátás. Ha viszont vannak olyanok, akikben nincsenek meg ezek a jellemvonások, azoknak bátorításul tanácsolnám, hogy gyakorolják ezt az erényt, mert Isten segítségével ezek elérhetőek.
Bakos Imre
Őszinte áldozat
Igehely: Bír 13:15-23; Kulcsige: Bír 13:17 „Mánóah azt mondta az Úr angyalának: Mi a te neved? Mert ha beteljesedik az ígéreted, tisztelni akarunk téged.”
Mánóah felesége meddő volt, de amikor az Úr angyala meglátogatta őket, ígéretet kaptak arra, hogy fiuk fog születni, aki majd meg fogja szabadítani Izrael népét a filiszteusok kezéből. Az Úr kegyelmesen lehajolt hozzájuk, kijelentette magát nekik, és az áldozatban közösségre lépett velük. Különleges szolgálattal bízta meg őket, mivel az áldozatukat őszintének találta. Megtanította nekik, hogy nem kell mindent tudniuk, elég az, ha keresik Istent és a tőle kapott bölcsességgel cselekednek. Náluk kétszer is járt az Úr angyala, nálunk hány alkalommal volt már látogatása? Mi a mi áldozatunk valódi indítéka? Szeretnénk, ha az Úr Jézus belépne a mi életünkbe is, ahogyan belépett az akkori világ sötétségébe, és hasonlóan a bölcsekhez, mi is egy csillagot keresve, a pásztorokhoz hasonlóan, a jászol elé térdelnénk. Ez az időszak alkalmas arra is, hogy őszintén megköszönjük Jézusnak azt, amit értünk tett, és a szívünk hálával áldozzon neki. Imádkozzunk ma így: Istenem, te légy minden áldás forrása!
Bakos Imre
Új hozzászólás